A klímaváltozásról szól minden a héten
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló
energiaforrások részarányának növelése, valamint a klímaváltozáshoz
való alkalmazkodás - egyebek mellett ezek lesznek a magyar "zöld hét"
legfőbb témái. Az Országgyűlésben kedden tartják az éghajlatvédelmi
kerettörvény általános és részletes vitáját, pénteken pedig a II.
Magyarországi Klímacsúcsra kerül sor, melyet már most is komoly
érdeklődés övez. Kérdés azonban, hozzásegít-e mindez a környezetvédelmi
célok eléréséhez?
Kedden megvitatja, jövő héten pedig már el is fogadhatja az Országgyűlés a sajtóban csak klímatörvényként emlegetett éghajlatvédelmi kerettörvényt. A tervezet egyik meghatározó eleme az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése: 2020-ig 40 százalékot ír elő. Hosszabb távon, 2050-re az 1990-es szinthez képest pedig 80 százalékkal kellene mérsékelni Magyarországon a széndioxid-kibocsátást. Szakértők, politikusok és a gazdasági élet szereplői között régóta vita tárgyát képezi az, hogy hazánk képes-e eleget tenni ilyen jelentős vállalásnak.
Schmuck Erzsébet, a klímatörvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország teljesíteni tudja ezt a célkitűzést, ugyanis a tervezett 40 százalékos kibocsátás-csökkentésnek a felét már teljesítette is. Hozzátette: a törvény ugyanis 1990-et veszi bázisévnek, a gazdasági szerkezetváltás eredményeképp pedig azóta már jelentősen csökkent a hazai széndioxid-kibocsátás. Mint mondta, figyelembe kell venni azt is, hogy a legnagyobb tartalékok a háztartásban és a közlekedésben vannak, ami azt jelent, hogy nem az ipari szektornak kell további korlátozásokat elszenvednie.
A törvény foglalkozik még a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésével, ami több szempontból is elősegíti a fenntartható gazdaság kialakulását. A megújuló energiaforrások alkalmazásának növelésével tovább csökken egyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint Magyarország energiafüggősége is - mutatott rá Schmuck Erzsébet. Ez ma az egyik legfontosabb feladat, hiszen a kőolajárak várható növekedése miatt a világ energiafelhasználása az elkövetkezendő években radikálisan meg fog változni - tette hozzá. Megjegyezte: ez középtávon a versenyképességet is javítja.
Az éghajlatvédelmi kerettörvény egyik legfontosabb eleme a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Schmuck Erzsébet szerint a kibocsátás-csökkentéssel csak mérsékelni tudjuk a felmelegedést, így a klímaváltozás hatásaira mindenképpen fel kell készülnie az országnak, hiszen a Kárpát-medence ebből a szempontból a leginkább érintett terület. Az ágazatoknak emiatt különféle feladatokat címez a kerettörvény. A kerettörvény tartalommal való megtöltése, valamint a célok eléréséhez való útiterv kidolgozása a következő kabinet feladata lesz. A klímatörvény ugyanis nem határoz meg konkrét teendőket és időpontokat, csupán felsorolja azokat a feladatokat, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell.
A törvény rendelkezik még egy új elkülönített, mintegy harminc milliárdos állami pénzalap létrehozásáról is, mely a legszegényebbeknek nyújtana segítséget az energiatakarékossági beruházásokhoz. A civilek azért is támogatják az éghajlatvédelmi kerettörvényt, mert az olyan támogató rendszereket határoz meg, amelyek egyaránt lehetőséget kínálnak a legszegényebbeknek, a lakosság széles rétegeinek, az intézményeknek és a vállalkozásoknak az energiatakarékossági beruházásokhoz. Az intézkedések egyben segítik a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatottság növelését és a társadalmi igazságosságot.
Ezen a héten pénteken rendezik a II. Magyarországi Klímacsúcsot is, melynek célja, hogy segítse a környezettudatos gondolkodást, s cselekvésre ösztönözze a politikát a fenntartható fejlődés érdekében. A szervező Klíma Klub szerint a koppenhágai események után itthon újra teret kell adni a klímavédelmi törekvéseknek és párbeszédnek. Ezért a klímacsúcs egyik fókuszában a hazai vállalatok és szervezetek éghajlatvédelmi vállalásai állnak.
A konferenciát egyébként már most is komoly érdeklődés övezi, hiszen nemcsak civil szervezetek, hanem a közélet, a politika, a tudomány és a gazdasági élet jeles képviselői tartanak előadásokat az éghajlatváltozás és a gazdaság viszonyáról, a tudomány és a környezettudatos nevelés feladatairól, illetve az éghajlatváltozás hatásainak következményeiről, az alkalmazkodás lehetőségeiről. Rendhagyó módon a csúcs élőben is követhető lesz a világhálón.
A jogszabály útja
A parlamenti képviselők 2009 júniusában hoztak konszenzusos országgyűlési határozatot a klímatörvény tervezetének elkészítéséről. A feladatra a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot kérték fel. Miután az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezete elkészült, a tanács január 29-én be is nyújtotta az Országgyűlésnek. Várhatóan jövő héten fogadja el a parlament a törvényt. Az átfogó környezetvédelmi jogszabályt eddig valamennyi parlamenti párt támogatta. Hasonló klímatörvény csupán Nagy-Britanniában született.
Schmuck Erzsébet, a klímatörvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország teljesíteni tudja ezt a célkitűzést, ugyanis a tervezett 40 százalékos kibocsátás-csökkentésnek a felét már teljesítette is. Hozzátette: a törvény ugyanis 1990-et veszi bázisévnek, a gazdasági szerkezetváltás eredményeképp pedig azóta már jelentősen csökkent a hazai széndioxid-kibocsátás. Mint mondta, figyelembe kell venni azt is, hogy a legnagyobb tartalékok a háztartásban és a közlekedésben vannak, ami azt jelent, hogy nem az ipari szektornak kell további korlátozásokat elszenvednie.
A törvény foglalkozik még a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésével, ami több szempontból is elősegíti a fenntartható gazdaság kialakulását. A megújuló energiaforrások alkalmazásának növelésével tovább csökken egyrészt az üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint Magyarország energiafüggősége is - mutatott rá Schmuck Erzsébet. Ez ma az egyik legfontosabb feladat, hiszen a kőolajárak várható növekedése miatt a világ energiafelhasználása az elkövetkezendő években radikálisan meg fog változni - tette hozzá. Megjegyezte: ez középtávon a versenyképességet is javítja.
Az éghajlatvédelmi kerettörvény egyik legfontosabb eleme a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Schmuck Erzsébet szerint a kibocsátás-csökkentéssel csak mérsékelni tudjuk a felmelegedést, így a klímaváltozás hatásaira mindenképpen fel kell készülnie az országnak, hiszen a Kárpát-medence ebből a szempontból a leginkább érintett terület. Az ágazatoknak emiatt különféle feladatokat címez a kerettörvény. A kerettörvény tartalommal való megtöltése, valamint a célok eléréséhez való útiterv kidolgozása a következő kabinet feladata lesz. A klímatörvény ugyanis nem határoz meg konkrét teendőket és időpontokat, csupán felsorolja azokat a feladatokat, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell.
A törvény rendelkezik még egy új elkülönített, mintegy harminc milliárdos állami pénzalap létrehozásáról is, mely a legszegényebbeknek nyújtana segítséget az energiatakarékossági beruházásokhoz. A civilek azért is támogatják az éghajlatvédelmi kerettörvényt, mert az olyan támogató rendszereket határoz meg, amelyek egyaránt lehetőséget kínálnak a legszegényebbeknek, a lakosság széles rétegeinek, az intézményeknek és a vállalkozásoknak az energiatakarékossági beruházásokhoz. Az intézkedések egyben segítik a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatottság növelését és a társadalmi igazságosságot.
Ezen a héten pénteken rendezik a II. Magyarországi Klímacsúcsot is, melynek célja, hogy segítse a környezettudatos gondolkodást, s cselekvésre ösztönözze a politikát a fenntartható fejlődés érdekében. A szervező Klíma Klub szerint a koppenhágai események után itthon újra teret kell adni a klímavédelmi törekvéseknek és párbeszédnek. Ezért a klímacsúcs egyik fókuszában a hazai vállalatok és szervezetek éghajlatvédelmi vállalásai állnak.
A konferenciát egyébként már most is komoly érdeklődés övezi, hiszen nemcsak civil szervezetek, hanem a közélet, a politika, a tudomány és a gazdasági élet jeles képviselői tartanak előadásokat az éghajlatváltozás és a gazdaság viszonyáról, a tudomány és a környezettudatos nevelés feladatairól, illetve az éghajlatváltozás hatásainak következményeiről, az alkalmazkodás lehetőségeiről. Rendhagyó módon a csúcs élőben is követhető lesz a világhálón.
A jogszabály útja
A parlamenti képviselők 2009 júniusában hoztak konszenzusos országgyűlési határozatot a klímatörvény tervezetének elkészítéséről. A feladatra a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot kérték fel. Miután az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezete elkészült, a tanács január 29-én be is nyújtotta az Országgyűlésnek. Várhatóan jövő héten fogadja el a parlament a törvényt. Az átfogó környezetvédelmi jogszabályt eddig valamennyi parlamenti párt támogatta. Hasonló klímatörvény csupán Nagy-Britanniában született.
