A metán növekvő veszély az éghajlatra
A vártnál gyorsabban tör föl buborékokban az arktiszi vizekben a metán,
ezzel növekvő kockázatot jelentve a globális felmelegedésre.
A metángáz az éghajlatváltozás következtében tör fel az északi-sarki jeges vizekben - számoltak be tudósok a Science című tudományos folyóirat pénteken megjelenő számában.
„A kelet-szibériai arktiszi selfjégből feltörő metán mennyisége a világ óceánjaiban bugyogó metán mennyiségéhez mérhető” - hívta fel a figyelmet az Alaszkai Egyetem nemzetközi sarkkutató központjának szakembere, a tanulmány egyik szerzője. A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak eddig a légkörben egyre növekvő mennyiségben jelenlévő szén-dioxidra összpontosultak, tudósok szerint azonban a metán a szén-dioxidnál harmincszor erősebben tudja megkötni a hőt.
A Föld légkörében jelenlévő metán koncentrációja az idők folyamán 0,3-0,4 részecske per millió volt hűvösebb éghajlatú korszakokban, és 0,6-0,7 részecske per millió melegebb időszakokban. Az arktiszi metánkoncentráció átlagosan ezzel szemben 1,85 részecske per millió, ez szakemberek szerint 400 ezer éve a legmagasabb érték.
„A kelet-szibériai arktiszi selfjégből feltörő metán mennyisége a világ óceánjaiban bugyogó metán mennyiségéhez mérhető” - hívta fel a figyelmet az Alaszkai Egyetem nemzetközi sarkkutató központjának szakembere, a tanulmány egyik szerzője. A globális felmelegedéssel kapcsolatos aggodalmak eddig a légkörben egyre növekvő mennyiségben jelenlévő szén-dioxidra összpontosultak, tudósok szerint azonban a metán a szén-dioxidnál harmincszor erősebben tudja megkötni a hőt.
A Föld légkörében jelenlévő metán koncentrációja az idők folyamán 0,3-0,4 részecske per millió volt hűvösebb éghajlatú korszakokban, és 0,6-0,7 részecske per millió melegebb időszakokban. Az arktiszi metánkoncentráció átlagosan ezzel szemben 1,85 részecske per millió, ez szakemberek szerint 400 ezer éve a legmagasabb érték.
forrás: MTI/metropol.hu
