Adósságcsapda és exportvezéreltség
Az NFFT az addósságcsapdáról szervezett konferenciát.
Noha a vitához készült felvezető tanulmányok szerzői - Lóránt Károly és Róna Péter közgazdászok - egyike sem szereti igazán ezt a kifejezést, de elfogadják, mint mára bevett terminológiát. Lóránt Károly a Tervhivatalban dolgozott, amikor a hetvenes években saját számításai alapján arra figyelmeztetett, hogy a felveendő hitelek összegét meghaladja a törlesztések és a kamatok összege - ő és az MNB akkori elnöke, László Andor is ellenezte az újabb hiteleket, a jegybank vezetőjét pillanatok alatt menesztették.
Róna Péter úgy véli, a magyar adósságtörténet jóval régebbi eredetű, már a Monarchia korszakában jelentkezik, megismétlődik a Horthy-korszakban, a szocialista világban és most is. Magyarország a történelem hosszú évei során mindig egyfajta birodalmi szerkezetbe illeszkedik, ami félgyarmati állapotot jelent, az ebben való vergődés kezelésére kialakult a hagyományos eszköz: az exportvezérelt gazdaság dogmája, tehát hogy kicsi, nyitott, természeti adottságokban szegény és tőkehiányos gazdaság lennénk. Róna Péter szerint valójában nagyobbak vagyunk, a belső piacunk sem kicsi, viszont a hagyományos gazdaságpolitika nem kívánja felismerni és kezelni a külső kiszolgáltatottságunk okozta kockázatokat. Nem akartuk és nem tudtuk megfelelően védeni a belső piacainkat. Vannak a nagy magyar cégek, meg a multik - a kis és középvállalkozások nemzetgazdasági szempontból elenyésző tényezők, róluk beszélünk sokat, de nem alakult ki a honi termelést és piacokat felkaroló nemzetpolitika.
Megfelelő mezőgazdasági adottságok mellett a termelésre megfelelő élelmiszeripar és értékesítés épül, Magyarországon nem történt meg a vertikumoknak ez a szerves fejlődése, a szocialista korszakban a nehézipar túlsúlya, a rendszerváltás után a "mindent feladunk" politikája miatt - mondja Lóránt Károly. Róna Péter szerint lett volna esély fordítani a folyamatokon a rendszerváltás idején: nem az államadósság a probléma, hanem az, hogy az államadósság mögött nincs meg az az erős gazdaság, ami képes lenne a törlesztéseket kitermelni. Az adósság kialakulása tehát be van kódolva ebbe a gazdasági szerkezetbe, hiszen a magyar export nyolcvan százaléka is import, az export előállítója pedig túlnyomó részben a külföldi tőke. A húsz és a nyolcvan százalék közti különbség szférája nem eléggé erős ahhoz, hogy ezt a helyzetet elviseljük.
Lóránt Károly szerint az Unió illetve az Európai Parlament kereteit felhasználva fel kell hívnunk a nemzetközi közvélemény figyelmét a helyzetre, az adósságállomány ugyanis az egész közép-kelet-európai övezetben meredeken nő. Róna Péter azt várja, hogy az új kormány jelölje ki a fő célokat, és ezek birtokában lehet kiállni akár a német nemzetgazdaságot a gyengébb uniós partnerekkel szemben keményen védő Merkel aszonnyal szemben is...
A Gazdasági Rádió oldalán meghallgathatja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szakbizottságának két tagjával, Lóránt Károllyal és Róna Péterrel az Üzletmenet című műsorban készült beszélgetést.
Róna Péter úgy véli, a magyar adósságtörténet jóval régebbi eredetű, már a Monarchia korszakában jelentkezik, megismétlődik a Horthy-korszakban, a szocialista világban és most is. Magyarország a történelem hosszú évei során mindig egyfajta birodalmi szerkezetbe illeszkedik, ami félgyarmati állapotot jelent, az ebben való vergődés kezelésére kialakult a hagyományos eszköz: az exportvezérelt gazdaság dogmája, tehát hogy kicsi, nyitott, természeti adottságokban szegény és tőkehiányos gazdaság lennénk. Róna Péter szerint valójában nagyobbak vagyunk, a belső piacunk sem kicsi, viszont a hagyományos gazdaságpolitika nem kívánja felismerni és kezelni a külső kiszolgáltatottságunk okozta kockázatokat. Nem akartuk és nem tudtuk megfelelően védeni a belső piacainkat. Vannak a nagy magyar cégek, meg a multik - a kis és középvállalkozások nemzetgazdasági szempontból elenyésző tényezők, róluk beszélünk sokat, de nem alakult ki a honi termelést és piacokat felkaroló nemzetpolitika.
Megfelelő mezőgazdasági adottságok mellett a termelésre megfelelő élelmiszeripar és értékesítés épül, Magyarországon nem történt meg a vertikumoknak ez a szerves fejlődése, a szocialista korszakban a nehézipar túlsúlya, a rendszerváltás után a "mindent feladunk" politikája miatt - mondja Lóránt Károly. Róna Péter szerint lett volna esély fordítani a folyamatokon a rendszerváltás idején: nem az államadósság a probléma, hanem az, hogy az államadósság mögött nincs meg az az erős gazdaság, ami képes lenne a törlesztéseket kitermelni. Az adósság kialakulása tehát be van kódolva ebbe a gazdasági szerkezetbe, hiszen a magyar export nyolcvan százaléka is import, az export előállítója pedig túlnyomó részben a külföldi tőke. A húsz és a nyolcvan százalék közti különbség szférája nem eléggé erős ahhoz, hogy ezt a helyzetet elviseljük.
Lóránt Károly szerint az Unió illetve az Európai Parlament kereteit felhasználva fel kell hívnunk a nemzetközi közvélemény figyelmét a helyzetre, az adósságállomány ugyanis az egész közép-kelet-európai övezetben meredeken nő. Róna Péter azt várja, hogy az új kormány jelölje ki a fő célokat, és ezek birtokában lehet kiállni akár a német nemzetgazdaságot a gyengébb uniós partnerekkel szemben keményen védő Merkel aszonnyal szemben is...
A Gazdasági Rádió oldalán meghallgathatja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szakbizottságának két tagjával, Lóránt Károllyal és Róna Péterrel az Üzletmenet című műsorban készült beszélgetést.
