Állásfoglalások az új alaptörvényről és a vidékstratégiáról

A két állásfoglalás szövege a következő:

 A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2011. május 4-i ülésén megtárgyalta az alkotmányozás folyamatának környezetvédelmi, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos eredményeit.

 

A Tanács szerint az elfogadott alaptörvény jelentősen emeli a természet és a környezet alkotmányos védelmének szintjét, és hozzájárul, hogy a magyar tájat és természeti értékeit, melyeket örökül kaptunk, megőrizve adhassuk tovább utódainknak. Ugyanakkor arra is felhívjuk a figyelmet, hogy önmagukban az alaptörvény legelőremutatóbb rendelkezései sem elegendőek egy fenntartható társadalom biztosításához, ha a jogrendszer más elemei, a gazdasági szereplők döntései és a társadalom tagjainak értékválasztása, életmódja, fogyasztói választásai nem támogatják a vonatkozó alkotmányos alapelvek érvényesülését.

 

Az új magyar alaptörvény egyike a világ országaiban elfogadott, a fenntarthatóság, a jövő nemzedékek és a környezet értékeit különös súllyal szerepeltető – egyelőre nem túl nagy számú – alkotmányoknak. A magyar alaptörvény alkotmányos szintre emeli a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításának elősegítését.

 

Fontos vívmányként értékeljük, hogy az új alaptörvény

·        vállalja felelősségünket a jövő nemzedékekért;

·        a fenntartható fejlődés ügyét az egész emberiség céljaként tételezi, s erre vonatkozóan is a nemzetközi együttműködés keretében értelmezi Magyarország feladatait;

·        kinyilvánítja az egészséges környezethez való jog mint alapjog fontosságát;

·        bevezeti a nemzet közös öröksége koncepcióját, s ennek keretében fontosnak tartja a Kárpát-medence természeti értékeinek védelmét;

·        kiemeli, hogy a nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a természeti erőforrások megóvása és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele is;

·        kötelességként állítja a természeti erőforrások védelmét és fenntartását, külön említve a biológiai sokféleséget, a honos növény- és állatfajok védelmét, továbbá a termőföld, az erdők és a vízkészlet fenntartását, valamint a mezőgazdaság genetikailag módosított élőlényektől való mentességét;

·        tartalmazza a környezeti károkért való helytállás kötelezettségét;

·        alkotmányos rendelkezésként bevezeti a lerakási célú hulladékimport tilalmát.

 

Üdvözöljük, hogy az alaptörvényről szóló vitában a társadalmi szervezetek képviselői, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, parlamenti képviselők – közülük néhányan a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tagjai – számos javaslatot fogalmaztak meg, s hogy ezek egy jelentős hányada végül része lett az alaptörvény szövegének.

 

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy

·        az abban való hit, hogy utódaink ismét naggyá tehetik hazánkat, nem jelentheti azt, hogy a jelenben élőknek ne kellene mindent megtenniük a fenntarthatóság biztosítása érdekében – s a gyermekeinkben való bizodalom nem ad menlevelet az erőforrások esetleges pazarlására a mában;

·        a fenti jogok és kötelességek érvényesítésére megfelelő intézményrendszert kell fenntartani a szubszidiaritás érvényesülésével;

·        az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese viszonyára vonatkozó részletes szabályokat úgy kell megalkotni, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével foglalkozó alapjogvédelmi intézmény érdemben és hatékonyan működhessen.

 

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kész arra, hogy az általa előkészítendő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiában érvényesítse ezen alkotmányos alapjogok és kötelességek követelményeit, valamint a Tanács elé kerülő kormányzati koncepciók és törvénytervezetek vitájában ezen alaptörvényi rendelkezések őre és érvényesítője legyen. A Tanács 2008 óta a fenntartható fejlődés intézményes képviselője, s szerepét, súlyát tovább növeli, hogy ez az elv immár alaptörvényi védettséget is élvez Magyarországon.

 

Budapest, 2011. május 25.

 

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2011. május 4-i ülésén megvitatta a Vidékfejlesztési Minisztérium által előterjesztett „Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció -2020” vitaanyagot.

 

A Tanács álláspontja szerint a koncepció jelentős előrelépést jelent a fenntarthatóság felé. A Tanács általában üdvözli a vidékstratégia szemléletét, értékválasztásait, s egyetért a vidék problémáinak a koncepció által elkészített leltárával. Emlékeztetünk arra, hogy a Tanács által 2010 elején kibocsátott „Jövőkereső” c. jelentés a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban az előttünk álló kihívásokat a koncepcióhoz hasonlóan fogalmazta meg.

 

A Tanács különösen fontosnak tartja a vitaanyag erényeként kiemelni, hogy a koncepció

·        a fenntarthatóság valamennyi (környezeti, gazdasági, humán és társadalmi) dimenziójával, azok horizontális összefüggéseire is tekintettel foglalkozik, hangsúlyosan kezeli a kedvezőtlen demográfiai, társadalmi, munkavállalási, energiagazdálkodási és természeti környezeti folyamatokat;

·        kiemelt feladatnak tekinti a vidék lakosságmegtartó erejének növelését, az öngondoskodás erősítését;

·        érzékenyen emeli ki a vidéki élettel, a természeti erőforrások és a föld termőképességének megőrzésével kapcsolatos legfontosabb problémákat, számol az éghajlatváltozásból fakadó kockázatokkal;

·        különösen nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági tevékenységek, s tágabb értelemben a vidéki gazdálkodás piaci eredményekben nem megjelenő társadalmi hasznaira (külső gazdasági hatásaira);

·        prioritásként kezeli az egészséges, jó minőségű élelmiszerek előállítását és piaci versenyelőnyt lát a genetikailag módosított szervezetektől mentes mezőgazdasági termelésben.

 

A Tanács egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy

·        miközben a koncepció – a Tanács véleménye szerint helyesen – kiemelten foglalkozik a vidéki gazdálkodás közjavakat, pozitív externáliákat előállító funkcióival és hatásaival, nem részletezi kellő mélységben a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés piaci, árutermelő tevékenységeinek jelentőségét, kereteit – a gazdasági fenntarthatóság nem minden szempontjára tér ki;

·        elemezni és értékelni kellene az egyes intézkedési javaslatok makrogazdasági hatásait, és több lehetséges forgatókönyvet kellene felvázolni a globális gazdasági és környezeti jelenségek függvényében;

·        még nagyobb hangsúlyt kellene adni a szellemi infrastruktúrával, az oktatással, a cigányság helyzetével, a térségfejlesztéssel és az önkormányzatok szerepével kapcsolatos elemeknek – a koncepcióban megfogalmazott feladatok csak erős önkormányzatokkal valósíthatók meg, ehhez szükséges az önkormányzati szféra megerősítése;

·        a koncepcióba foglalt intézkedések többletforrásokat igényelnek, s bár a stratégia utal az ezekkel elérhető kiadás-megtakarításokra is, körültekintő gazdasági hatásvizsgálattal lenne szükséges a koncepcióra épülő konkrét programokat megalapozni, várható következményeiket előre jelezni;

·        erősíteni szükséges a stratégia eszközrendszerét: a jó környezeti minőséget, az élelmiszer-önrendelkezést, az egészséges táplálékot biztosító fenntarthatósági kritériumrendszer kidolgozásával az agrárvertikum egészére vonatkozóan;

·        át kell alakítani az agrárgazdaság támogatási rendszerét, hogy közösségi pénzből csak a közösség javát szolgáló, pozitív külső hasznokat eredményező tevékenységeket lehessen támogatni;

·        a versenyképességi hátrányok leküzdése, a helyi piacok erősítése érdekében ki kell dolgozni a helyi pénzhelyettesítőknek keretet adó nemzeti szintű intézményrendszert;

·        az erős állam mellett az erős önrendelkező közösség értékét és lehetőségét (szubszidiaritás) is meg kell erősíteni a koncepcióban.

 

A stratégia megvalósításának fontos feltétele, hogy a társadalom minél nagyobb része támogassa annak céljait és értékeit, így érdemes lenne bemutatni, milyen társadalmi csoportok számára lennének a tervezett intézkedések előnyösek, s hogy milyen igények lehetnek a fejlesztések által létrejövő új termékekre, szolgáltatásokra vagy közjavakra.

 

A Tanács támogatja a koncepció céljait, azt a nemzet hosszú távú érdekeivel összhangban állónak látja, s arra kéri a társadalom tagjait és szervezeteit, valamint a gazdasági érdekképviseleteket, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a koncepcióról indult társadalmi vita sikerességéhez.

 

Budapest, 2011. május 25.