„Az első feladat a társadalom ismereteinek gyarapítása”
Az Országgyűlés idén május 19-dikén határozott a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) létrehozásáról. A döntés öt párti támogatással született meg. A testület, melynek elnöke a mindenkori Házelnök, szeptember 19-dikén választotta meg civil delegáltjait. Az Egyenlítő az NFFT titkári posztját betöltő Schmuck Erzsébettel beszélgetett a vállalkozás előzményeiről és célkitűzéseiről.
A fenntartható fejlődés a Brundtland Bizottság Közös Jövőnk című jelentésével az 1980-as évek végén szinte berobbant a nemzetközi környezetpolitikai folyamatokba – kezdte fejtegetését Schmuck Erzsébet –, 1992-ben Rióban még Környezet és Fejlődés címmel rendezték meg a téma világkonferenciáját, tíz évvel később Johannesburgban már Fenntartható Fejlődési világcsúcsot szerveztek. Látható, hogy történelmi léptékben milyen gyors ütemben került a kezdeményezés a világpolitika centrumába. Vajon mi a fenntartható fejlődés üzenete? A legkézenfekvőbb válasz erre az, hogy úgy használjuk a Föld erőforrásait, hogy a jövő generáció számára is élhető környezetet hagyjunk hátra. Mára ismertté vált, hogy a Föld erőforrásait mintegy „túlhasználtuk”, szembekerültünk a klímaváltozás, az elsivatagosodás problémájával, világméretekben rosszul fogyasztottuk az erdőket, hozzávetőlegesen másfél milliárd embernek nem jut egészséges ivóvíz. Mindezekkel a jelenségekkel párhuzamosan nő az elszegényedés a világban, nő a szakadék a szegények és gazdagok között. Vagyis alapvető változtatásokra van szükség! Változtatnunk kell a természethez való viszonyunkon, és az emberek egymáshoz való viszonyán is. A fenntartható vagy más néven a harmonikus társadalom megvalósításának igényével kell élnünk. Ezért alapvető kérdés a társadalmi, a gazdasági és ökológiai szempontok összehangolása és a versenyképesség fontosságának hangsúlyozása mellett az együttműködés erősítése minden szinten.
Az Európai Unió a kezdetektől fogva vezető ereje volt a fenntartható fejlődést elősegítő nemzetközi folyamatoknak – folytatta a szakértő. – Az EU a ’90-es évek közepén a fenntartható fejlődés megvalósítását helyezte környezetpolitikája középpontjába, majd ennek eredményeképpen 2001-ben Göteborgban elfogadta az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet 2005-ben felülvizsgált és megújított. Az EU a Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiában azt kérte tagországaitól, hogy mindenki dolgozza ki 2007. június 30-ig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melynek elkészítését és elfogadását kísérje széles körű társadalmi párbeszéd. A magyar kormány a stratégiát elkészítette, de az idő viszonylagos rövidsége miatt a társadalmi párbeszéd szűkebb szakértői körökben történt, és nem tárgyalta a Magyar Országgyűlés sem. Bár erre történtek kezdeményezések, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács sem jött létre ebben az időszakban.
Arra a kérdésre, hogy végül is mi adta meg a végső, legerősebb lökést a tanács fölállításához Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy az a tudományos tanácskozás, amely tavaly volt a Magyar Tudományos Akadémián. Civil kezdeményezésre létrejött egy rendezvénysorozat a fenntartható fejlődés alapvető kérdéseinek tisztázására és intézményrendszerének végiggondolására, amely hozzájárult ahhoz, hogy az öt parlamenti párt szakpolitikusainak egyetértésével Szili Katalin az Országgyűlés elnöke kezdeményezze a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozását. Az országgyűlés tavaly novemberében döntött a Tanács létrehozásáról, és felkérte a Házelnököt, hogy 2008. május 31-ig az öt parlamenti frakcióval egyeztetve dolgozza ki javaslatait a Tanács működési kereteire, összetételére. Az Országgyűlés májusban megvitatta és konszenzussal elfogadta a Tanács jogi státuszára, összetételére és működési kereteire vonatkozó elveket.
A Tanács létszáma 32 fő és ebből nyolc fő civil szervezetek delegáltjai lesz. Az NFFT titkára tisztában van azzal, hogy Magyarországon még politikusi, közéleti berkekben sem ismert pontosan a fenntartható fejlődés fogalma, követelménye, vagyis az egyik első feladat lesz a működés megszervezése mellett a társadalom ismereteinek gyarapítása a tárgyban. Csak remélni lehet – mondta –, hogy fórumok szervezésével, a média figyelmének a ráirányításával a kérdéskörre, elősegíthetjük egy új értékrend kialakítását a társadalomban. Fontos célkitűzés, hogy minél hamarabb napirendre tűzzék Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújításának a kérdését, amely elvezethetne oda, hogy társadalmi konszenzus alakulhatna ki egy harmonikus Magyarország képéről és az odavezető útról. Egy társadalmi párbeszédben kialakított stratégia lehet annak a záloga, hogy a fenntartható fejlődés irányába haladjunk. Ez a megújított stratégia már az OGY elé kerülne megvitatásra és elfogadásra. A titkár még hozzátette, hogy Szili Katalin elnökasszony tervei között az is szerepel, hogy a Tanács a jövő év végéig elkészítse Magyarország Fenntarthatósági Jelentését, amelyben hangsúlyozottan kapnának helyet civil vélemények.
Az Interjú az Egyenlítő című folyóirat 2008/10. számában jelent meg.
Az Európai Unió a kezdetektől fogva vezető ereje volt a fenntartható fejlődést elősegítő nemzetközi folyamatoknak – folytatta a szakértő. – Az EU a ’90-es évek közepén a fenntartható fejlődés megvalósítását helyezte környezetpolitikája középpontjába, majd ennek eredményeképpen 2001-ben Göteborgban elfogadta az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet 2005-ben felülvizsgált és megújított. Az EU a Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiában azt kérte tagországaitól, hogy mindenki dolgozza ki 2007. június 30-ig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melynek elkészítését és elfogadását kísérje széles körű társadalmi párbeszéd. A magyar kormány a stratégiát elkészítette, de az idő viszonylagos rövidsége miatt a társadalmi párbeszéd szűkebb szakértői körökben történt, és nem tárgyalta a Magyar Országgyűlés sem. Bár erre történtek kezdeményezések, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács sem jött létre ebben az időszakban.
Arra a kérdésre, hogy végül is mi adta meg a végső, legerősebb lökést a tanács fölállításához Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy az a tudományos tanácskozás, amely tavaly volt a Magyar Tudományos Akadémián. Civil kezdeményezésre létrejött egy rendezvénysorozat a fenntartható fejlődés alapvető kérdéseinek tisztázására és intézményrendszerének végiggondolására, amely hozzájárult ahhoz, hogy az öt parlamenti párt szakpolitikusainak egyetértésével Szili Katalin az Országgyűlés elnöke kezdeményezze a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozását. Az országgyűlés tavaly novemberében döntött a Tanács létrehozásáról, és felkérte a Házelnököt, hogy 2008. május 31-ig az öt parlamenti frakcióval egyeztetve dolgozza ki javaslatait a Tanács működési kereteire, összetételére. Az Országgyűlés májusban megvitatta és konszenzussal elfogadta a Tanács jogi státuszára, összetételére és működési kereteire vonatkozó elveket.
A Tanács létszáma 32 fő és ebből nyolc fő civil szervezetek delegáltjai lesz. Az NFFT titkára tisztában van azzal, hogy Magyarországon még politikusi, közéleti berkekben sem ismert pontosan a fenntartható fejlődés fogalma, követelménye, vagyis az egyik első feladat lesz a működés megszervezése mellett a társadalom ismereteinek gyarapítása a tárgyban. Csak remélni lehet – mondta –, hogy fórumok szervezésével, a média figyelmének a ráirányításával a kérdéskörre, elősegíthetjük egy új értékrend kialakítását a társadalomban. Fontos célkitűzés, hogy minél hamarabb napirendre tűzzék Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújításának a kérdését, amely elvezethetne oda, hogy társadalmi konszenzus alakulhatna ki egy harmonikus Magyarország képéről és az odavezető útról. Egy társadalmi párbeszédben kialakított stratégia lehet annak a záloga, hogy a fenntartható fejlődés irányába haladjunk. Ez a megújított stratégia már az OGY elé kerülne megvitatásra és elfogadásra. A titkár még hozzátette, hogy Szili Katalin elnökasszony tervei között az is szerepel, hogy a Tanács a jövő év végéig elkészítse Magyarország Fenntarthatósági Jelentését, amelyben hangsúlyozottan kapnának helyet civil vélemények.
Az Interjú az Egyenlítő című folyóirat 2008/10. számában jelent meg.
