Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának 17. ülésszaka
Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága (CSD) 2009. május 4 és 15 között tartotta 17. miniszteri szintű ülésszakát New Yorkban.
Az ülésen magyar részről dr. Gellér Zita Márta osztályvezető (KVVM) és dr. Tóth Attila mezőgazdasági attasé (Washington) vett részt.
A CSD-t az ENSZ Közgyűlése hozta létre 1992-ben az ENSZ által szervezett Környezetvédelmi és Fejlődési Konferencia (Föld-csúcs) következményeként. A CSD feladata az ún. Agenda 21 és a Riói Környezetvédelmi és Fejlődési Nyilatkozat végrehajtásának figyelemmel kísérése, valamin a Johannesburg-i Terv végrehajtásához politikai iránymutatások adása. A CSD évente ülésezik New Yorkban 2 éves tematikus ciklusokban, és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (GSZT) jelent. A jelenlegi ciklus - 2008-2009 - témája a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, termőföld, szárazság, sivatagosodás és Afrika volt.
A CSD a két hetes ülés zárásaként elfogadta a "Politikai opciók és gyakorlati intézkedések a végrehajtás felgyorsítása érdekében a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, termőföld, szárazság, sivatagosodás és Afrika vonatkozásában" című döntést (ajánlást), valamint a holland elnökség a delegációk és egyéb résztvevők hozzászólásai alapján elkészített egy ún. "Közös Vízió Nyilatkozatot", amely a fenntartható fejlődés jövőjével kapcsolatos elképzeléseket foglalja össze.
A CSD legfontosabb konklúziója, hogy a fenntartható fejlődés érdekében olyan paradigmaváltásra, "zöld forradalomra" van szükség, melynek középpontjában a mezőgazdaság és vidékfejlesztés áll. Az egyik leghangsúlyosabb üzenetként a nemzetközi közösségnek további forrásokat kell mozgósítania annak érdekében, hogy Afrika teljesíteni tudja fejlesztési célkitűzéseit. Különösen fontos ez a jelenlegi környezetben; ugyanis a gazdasági válság következményei a fejlődő országokban különösen súlyosak voltak, nagymértékben beszűkítve finanszírozási és fejlesztési lehetőségeiket, valamint a szegénység leküzdése érdekében tett erőfeszítéseiket. Az élelmiszerválság és az élelmiszerbiztonság kérdésköre továbbra is kiemelten kezelendő: a világ növekvő népességének élelmezéséhez gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból fenntartható módon fokozni kell a mezőgazdaság termelékenységét - különösen a fejlődő országokban és Afrikában -, melynek elsődleges kulcsa a kutatás-fejlesztés, környezetkímélő gazdálkodási módok népszerűsítése, a talajvédelem, a fenntartható és hatékony víz- és erdőgazdálkodás, integrált növényvédelem, a nemzetközi információ-megosztás, a helyi piacok fejlesztése, valamint a kis farmerek, nők helyzetének javítása a fejlődő országokban. E folyamatok ösztönzésére azonban a nemzetközi és nemzeti támogatások és a közvetlen külföldi tőkebefektetések fokozására, a mikrohitel-lehetőségek bővítésére, valamint a kormányzati költségvetések mezőgazdaságra jutó részének növelésére van szükség. A CSD felhívta a donor országok figyelmét a korábban vállalt nemzetközi fejlesztési kötelezettségek - a GNP 0,7 %-a 2015-ig, 0,5%-a 2010-ig - betartására, valamint a lehetőségekhez képest a nemzetközi fejlesztési célú segélyezésre fordított költségvetés növelésére. A CSD aggodalmát fejezte ki, hogy a WTO Dohai Fordulójának lezárása továbbra is várat magára, pedig a fejlődő országok számára kulcsfontosságú a mezőgazdasági termékek piacrajutásának javítása, és a kereskedelemtorzító támogatások lényeges csökkentése. A vidékfejlesztési politikáknak stratégiai tervezésen kell alapulnia, és kiemelt hangsúlyt kell fektetnie többek között a vidéki szegénység eltörlésére, a munkahelyteremtésre, a vidéki és városi térségek gazdasági integrációjának javítására, a termelékenység és jövedelem-növelő beruházások ösztönzésére, a vidéki közösségek döntéshozatalba történő bevonásának, a diverzifikációnak, a fenntartható turizmusfejlesztésnek. Fontos cél olyan fenntartható termelési gyakorlat kialakítása, amely növeli a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékét helyi és regionális szinten.
A CSD továbbá felszólította a tagállamokat, hogy mandátumaik keretén belül növeljék a FAO, IFAD és WFP által fejlődő országok számára fenntartható mezőgazdasági termeléssel, vidékfejlesztéssel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban adható segélyezési keret nagyságát. A CSD felkérte a FAO-t, hogy az IFAD-dal és a WFP-vel együttműködve kövesse nyomon a jelen politikai ajánlás mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó részei végrehajtásának alakulását. Az Afrikával kapcsolatos ajánlások nyomonkövetésével 2012-ben és 2016-ban a CSD külön szegmense foglalkozik majd.
A CSD következő, 2010-11-es ciklusának témája a szállítás, hulladékkezelés, bányászat és vegyipar. A CSD következő elnöke Alberto Ferrate, a guatemalai környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere lesz. Két alelnökének személyéről - Hilario Davide (Fülöp-szigetek) és Mohamed Alahraf (Líbia) - a CSD már döntött, a további két alelnök megválasztásra később kerül sor.
A CSD által elfogadott dokumentumok letölthetők a szervezet honlapjáról: http://www.un.org/esa/dsd/csd/csd_csd17.shtml
A CSD-t az ENSZ Közgyűlése hozta létre 1992-ben az ENSZ által szervezett Környezetvédelmi és Fejlődési Konferencia (Föld-csúcs) következményeként. A CSD feladata az ún. Agenda 21 és a Riói Környezetvédelmi és Fejlődési Nyilatkozat végrehajtásának figyelemmel kísérése, valamin a Johannesburg-i Terv végrehajtásához politikai iránymutatások adása. A CSD évente ülésezik New Yorkban 2 éves tematikus ciklusokban, és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (GSZT) jelent. A jelenlegi ciklus - 2008-2009 - témája a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, termőföld, szárazság, sivatagosodás és Afrika volt.
A CSD a két hetes ülés zárásaként elfogadta a "Politikai opciók és gyakorlati intézkedések a végrehajtás felgyorsítása érdekében a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, termőföld, szárazság, sivatagosodás és Afrika vonatkozásában" című döntést (ajánlást), valamint a holland elnökség a delegációk és egyéb résztvevők hozzászólásai alapján elkészített egy ún. "Közös Vízió Nyilatkozatot", amely a fenntartható fejlődés jövőjével kapcsolatos elképzeléseket foglalja össze.
A CSD legfontosabb konklúziója, hogy a fenntartható fejlődés érdekében olyan paradigmaváltásra, "zöld forradalomra" van szükség, melynek középpontjában a mezőgazdaság és vidékfejlesztés áll. Az egyik leghangsúlyosabb üzenetként a nemzetközi közösségnek további forrásokat kell mozgósítania annak érdekében, hogy Afrika teljesíteni tudja fejlesztési célkitűzéseit. Különösen fontos ez a jelenlegi környezetben; ugyanis a gazdasági válság következményei a fejlődő országokban különösen súlyosak voltak, nagymértékben beszűkítve finanszírozási és fejlesztési lehetőségeiket, valamint a szegénység leküzdése érdekében tett erőfeszítéseiket. Az élelmiszerválság és az élelmiszerbiztonság kérdésköre továbbra is kiemelten kezelendő: a világ növekvő népességének élelmezéséhez gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból fenntartható módon fokozni kell a mezőgazdaság termelékenységét - különösen a fejlődő országokban és Afrikában -, melynek elsődleges kulcsa a kutatás-fejlesztés, környezetkímélő gazdálkodási módok népszerűsítése, a talajvédelem, a fenntartható és hatékony víz- és erdőgazdálkodás, integrált növényvédelem, a nemzetközi információ-megosztás, a helyi piacok fejlesztése, valamint a kis farmerek, nők helyzetének javítása a fejlődő országokban. E folyamatok ösztönzésére azonban a nemzetközi és nemzeti támogatások és a közvetlen külföldi tőkebefektetések fokozására, a mikrohitel-lehetőségek bővítésére, valamint a kormányzati költségvetések mezőgazdaságra jutó részének növelésére van szükség. A CSD felhívta a donor országok figyelmét a korábban vállalt nemzetközi fejlesztési kötelezettségek - a GNP 0,7 %-a 2015-ig, 0,5%-a 2010-ig - betartására, valamint a lehetőségekhez képest a nemzetközi fejlesztési célú segélyezésre fordított költségvetés növelésére. A CSD aggodalmát fejezte ki, hogy a WTO Dohai Fordulójának lezárása továbbra is várat magára, pedig a fejlődő országok számára kulcsfontosságú a mezőgazdasági termékek piacrajutásának javítása, és a kereskedelemtorzító támogatások lényeges csökkentése. A vidékfejlesztési politikáknak stratégiai tervezésen kell alapulnia, és kiemelt hangsúlyt kell fektetnie többek között a vidéki szegénység eltörlésére, a munkahelyteremtésre, a vidéki és városi térségek gazdasági integrációjának javítására, a termelékenység és jövedelem-növelő beruházások ösztönzésére, a vidéki közösségek döntéshozatalba történő bevonásának, a diverzifikációnak, a fenntartható turizmusfejlesztésnek. Fontos cél olyan fenntartható termelési gyakorlat kialakítása, amely növeli a mezőgazdasági termékek hozzáadott értékét helyi és regionális szinten.
A CSD továbbá felszólította a tagállamokat, hogy mandátumaik keretén belül növeljék a FAO, IFAD és WFP által fejlődő országok számára fenntartható mezőgazdasági termeléssel, vidékfejlesztéssel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban adható segélyezési keret nagyságát. A CSD felkérte a FAO-t, hogy az IFAD-dal és a WFP-vel együttműködve kövesse nyomon a jelen politikai ajánlás mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó részei végrehajtásának alakulását. Az Afrikával kapcsolatos ajánlások nyomonkövetésével 2012-ben és 2016-ban a CSD külön szegmense foglalkozik majd.
A CSD következő, 2010-11-es ciklusának témája a szállítás, hulladékkezelés, bányászat és vegyipar. A CSD következő elnöke Alberto Ferrate, a guatemalai környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere lesz. Két alelnökének személyéről - Hilario Davide (Fülöp-szigetek) és Mohamed Alahraf (Líbia) - a CSD már döntött, a további két alelnök megválasztásra később kerül sor.
A CSD által elfogadott dokumentumok letölthetők a szervezet honlapjáról: http://www.un.org/esa/dsd/csd/csd_csd17.shtml
dr. Tóth Attila - fvm.hu
