Az értékek egyensúlyára figyelmeztet az NFFT civil oldala
Az anyagi javak feltétlen kultusza helyett, olyan értékek egyensúlyára
van szükség, mint például az egészség, a biztonság, a szeretet és a
természetes környezet - mutatott rá a Nemzeti Fenntartható Fejlődési
Tanács (NFFT) civil oldala csütörtökön, a tanács első évének
értékelésén Budapesten.
Katona Béla Házelnök, az NFFT elnöke köszöntőjében emlékeztetett: a tanács létrehozása arra a két felismerésre épült, hogy az emberiség jövőjét leginkább maga az ember veszélyezteti, illetve hogy a fenntartható fejlődés kívánalma az élet minden területére kiterjedő, komplex probléma.
A tanács egyszerre kívánja kezelni a felmerülő gazdasági, szociális és környezetvédelmi gondokat, hiszen erre egy piacorientált, fogyasztásra épülő, kizárólag a gazdasági növekedésre koncentráló rendszer nem képes - jelentette ki a tanács első embere.
Gyulai Iván, az NFFT tagja, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója előadásában hangsúlyozta: a jelenlegi gazdasági rendszer a pénzügyi haszon privatizációjára, míg a terhek társadalmasítására törekszik.
A folyamatos gazdasági növekedés ellenére egyre több szegény van a világban, amiért a különböző " szegénységet termelő mechanizmusok", mindenekelőtt a profitmaximalizálás tehető felelőssé - fejtette ki a környezetvédő.
Gyulai Iván állítása alátámasztására a multinacionális cégek foglalkoztatási gyakorlatát említette, ugyanis állítása szerint a nemzetközi nagyvállalatok általában 40 éves korukig alkalmazzák a munkavállalókat, ezt követően pedig a "a társadalom nyakába akasztják a kiégett dolgozókat".
Az NFFT 2008 októberében alakult, elsősorban azzal a céllal, hogy a fenntarthatóság elve megjelenjen a politikai döntésekben, illetve a döntéshozók figyelembe vegyék a jövő generációk érdekeit.
A 31 tagú tanácsban jelen vannak a politikai, a gazdasági, a tudományos, az egyházi és a civil szféra képviselői.
A tanács az előző héten nyújtotta be a parlamenthez "Jövőkereső" című országjelentését, amely mögött valamennyi politikai erő felsorakozott.
A dokumentum a jelenlegi magyar gazdasági, társadalmi és ökológiai helyzetet mutatja be, és azon a felismerésen nyugszik, hogy az ország jövőképét nem lehet a végtelen gazdasági növekedésre építeni, hiszen annak hasznából mind kevesebben részesülnek, miközben a többség egyre nagyobb környezeti károkkal szembesül.
A honatyák várhatóan 2009. december 15-ig fogadják el a tanács jelentéséből készült országgyűlési határozati javaslatot, amelynek alapján társadalmi vita kezdődhet, 2010 decemberéig pedig kialakulhat az ország 2035-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiájának részletes koncepciója.
Az NFFT az elmúlt hónapokban emellett megszervezete a készülő klímatörvény szakmapolitikai egyeztetését is. A törvénytervezet tartalmazza Magyarország üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos céljait, a fosszilisenergia-felhasználás ütemezett csökkentését, a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését, illetve az energiahatékonyság növelését, és hatékonyabb közgazdasági ösztönzők kialakítását.
A tanács egyszerre kívánja kezelni a felmerülő gazdasági, szociális és környezetvédelmi gondokat, hiszen erre egy piacorientált, fogyasztásra épülő, kizárólag a gazdasági növekedésre koncentráló rendszer nem képes - jelentette ki a tanács első embere.
Gyulai Iván, az NFFT tagja, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója előadásában hangsúlyozta: a jelenlegi gazdasági rendszer a pénzügyi haszon privatizációjára, míg a terhek társadalmasítására törekszik.
A folyamatos gazdasági növekedés ellenére egyre több szegény van a világban, amiért a különböző " szegénységet termelő mechanizmusok", mindenekelőtt a profitmaximalizálás tehető felelőssé - fejtette ki a környezetvédő.
Gyulai Iván állítása alátámasztására a multinacionális cégek foglalkoztatási gyakorlatát említette, ugyanis állítása szerint a nemzetközi nagyvállalatok általában 40 éves korukig alkalmazzák a munkavállalókat, ezt követően pedig a "a társadalom nyakába akasztják a kiégett dolgozókat".
Az NFFT 2008 októberében alakult, elsősorban azzal a céllal, hogy a fenntarthatóság elve megjelenjen a politikai döntésekben, illetve a döntéshozók figyelembe vegyék a jövő generációk érdekeit.
A 31 tagú tanácsban jelen vannak a politikai, a gazdasági, a tudományos, az egyházi és a civil szféra képviselői.
A tanács az előző héten nyújtotta be a parlamenthez "Jövőkereső" című országjelentését, amely mögött valamennyi politikai erő felsorakozott.
A dokumentum a jelenlegi magyar gazdasági, társadalmi és ökológiai helyzetet mutatja be, és azon a felismerésen nyugszik, hogy az ország jövőképét nem lehet a végtelen gazdasági növekedésre építeni, hiszen annak hasznából mind kevesebben részesülnek, miközben a többség egyre nagyobb környezeti károkkal szembesül.
A honatyák várhatóan 2009. december 15-ig fogadják el a tanács jelentéséből készült országgyűlési határozati javaslatot, amelynek alapján társadalmi vita kezdődhet, 2010 decemberéig pedig kialakulhat az ország 2035-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiájának részletes koncepciója.
Az NFFT az elmúlt hónapokban emellett megszervezete a készülő klímatörvény szakmapolitikai egyeztetését is. A törvénytervezet tartalmazza Magyarország üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos céljait, a fosszilisenergia-felhasználás ütemezett csökkentését, a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését, illetve az energiahatékonyság növelését, és hatékonyabb közgazdasági ösztönzők kialakítását.
