Az Európai Parlament is fontosnak tartja a Duna Stratégiát
Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el az uniós Duna
Stratégiáról, melyben „felszólítja a Bizottságot” többek között arra,
„hogy legkésőbb 2010 végére benyújtsa a Duna-régióra vonatkozó európai
stratégiát”. Az elképzelés Magyarország uniós elnökségének napirendjén
is előkelő helyen szerepel és az NFFT-MTA közös Vízpolitikai-Vízgazdálkodási Munkabizottsága is kiemelten fontosnak tartja elkészítését.
A parlamenti állásfoglalás semmilyen kötelező erővel nem bír, elsöprő többségű támogatottsága azonban azt jelzi, hogy az EU 27 tagállamának képviselői szinte egy emberként támogatják az elképzelést.
Ezt jelzi, hogy a tegnap elfogadott állásfoglalást öt politikai csoport javaslatából gyúrták össze. Hétfőn (január 18.) ugyanis a szocialista, a liberális, a zöld, az egyesült baloldali és a néppárti frakció is előterjesztette az állásfoglalás saját maga által kidolgozott tervezetét.
Miután ezek tartalma – némi ideológiai megközelítést kivéve – nem sokban különbözött, közös állásfoglalás született, 34 képviselő nevében. Az indítványozók között volt Danuta Hübner, az első Barroso Bizottság volt regionális politikai biztosa, aki 2009 júniusa óta az EPP-frakció színeiben képviseli hazáját, és vezeti a Parlament regionális politikai szakbizottságát.
A közös állásfoglalásról szóló szerdai (január 20.) vitában Hübner elmondta, „az Európai Parlament regionális szakbizottsága azt szeretné, ha a Duna Stratégia aktív stratégia lenne, amely egyrészt a résztvevők közötti jobb koordináción, másrészt a politikák és anyagi források terén fennálló szinergiák jobb kihasználásán alapszik majd.”
Magyarország uniós elnökségi prioritásai között is előkelő helyen szerepel a Duna Stratégia elképzelése.
Az EU tagállamainak állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel a tagállamokat arra, hogy még 2010 vége előtt nyújtsa be a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégiát. Az Európai Parlament tegnapi állásfoglalása egyébként gyakorlatilag megismétli ezt a felkérést.
A kezdeményezést a regionális ügyekért felelős biztos, Paweł Samecki már több alkalommal megvitatta európai kollégáival, kihasználva, hogy az EU soros elnökségét 2009 második felében vivő Svédország számos tapasztalattal rendelkezik a Balti-térség országai közötti makro-regionális együttműködés terén.
Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere, a Balti-stratégiát „modellértékűnek” nevezte a Duna-stratégia elképzelése szempontjából.
A Duna Stratégia tartalmáról azonban egyelőre nem tudni konkrétumokat. A spanyol –belga–magyar elnökségi trió programjában „horizontális ügyként” szerepel, de az általános céloknál ez sem tartalmaz többet.
„Az e régióra jellemző kihívásokkal célszerű integrált megközelítés keretében foglalkozni, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes érintett tagállamok egyedi körülményeit.” – szögezi le a dokumentum, majd felsorolást ad azokról a területekről, melyekben ezeknek az országoknak foglalkozniuk kell majd.
„E területen […] minden bizonnyal napirendre kerülnek a régió környezetvédelmi, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődésének szempontjai, valamint a stratégia külső dimenziója. Ezeknek ki kell egészíteniük a régióra vonatkozó, meglévő uniós szakpolitikákat.” – olvasható a programban.
Bár a magyar elnökségi felkészülést 2009 decemberéig szakállamtitkárként koordináló Iván Gábor egy, a civilek részére szervezett konferencián 2008-ban azt mondta, hogy a Duna-stratégia lehet a magyar elnökség egyik „jó témafelvetése”, a szkeptikusok szerint a Dun Stratégia inkább csak PR fogásként állja meg a helyét, mint valóban hasznos együttműködésként.
Az EurActivnak névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a Duna Stratégiához fűzött remények túlzóak, és inkább csak az állampolgárok felé való kommunikációs célokat szolgál.
A parlamenti állásfoglalást támogató EP-képviselők közül Deutsch Tamás (EPP) ugyanakkor úgy véli, „a Duna Stratégia kialakítása Magyarország egyik elsődleges feladata, hogy a Duna medre alatt található hatalmas édesvíz kincset megóvja.”
Ezt a szempontot emelte ki Tabajdi Csaba, a négy fős szocialista EP-frakció vezetője is. „Az édesvíz és az élelmiszer egy-két évtizeden belül olyan stratégiai jelentőségű termékké válik, mint jelenleg a kőolaj és a földgáz.” – hangsúlyozta Tabajdi a plenáris vitában.
Hozzátette, a Duna és más folyók vizének hasznosítása nem csak az ivóvízkészlet szempontjából fontos, hanem „a térségben található országok agráriuma számára is kulcskérdés, ami különösen érvényes az éghajlatváltozás hatásaitól szenvedő Duna-Tisza köze és a Homokhátság szempontjából”.
Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője is támogatta az elképzelést. Felszólalásában hangsúlyozta: „a fejlesztés jól illeszkedik bele a tengeri autópálya koncepcióba, amelyet a közlekedési fehér könyvben is tervbe vett az Unió”. Szegedi felhívta a figyelmet a természeti értékek megóvásának fontosságára is.
A Duna Stratégia az EurActiv által összegyűjtött civil kívánságlistában is szerepelt. A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének (MTTSZ) elnöke, Szilvássy István, úgy véli, magyar szempontból kiemelt fontossággal bír a Duna Stratégia kialakítása, valamint egy „Duna Tanács” felállítása, amelynek székhelye optimális esetben Budapesten lenne.
Az MTTSZ elnöke hozzátette: a 2013-as költségvetés kialakítása során különös figyelmet, és kiemelt támogatást kell majd fordítani a 7. transz-európai főközlekedési folyosó fejlesztésére, illetve a Duna-völgyi fejlesztési programra.
„Az ördög a részletekben rejlik.” – figyelmeztette képviselőtársait Áder János, a Fidesz európai parlamenti képviselője plenáris felszólalásában. Hangsúlyozta, hogy a Duna Stratégia kapcsán eddig elsősorban az alapelvekről született megállapodás, így figyelemmel kell lenni arra, hogy „a Dunán csak olyan beavatkozások, olyan beruházások, fejlesztések valósíthatók meg, […] amelyek nem veszélyeztetik az ivóvíz-bázisokat”.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament is elköteleződéséről tesz tanúbizonyságot és hangsúlyozta a magyar elnökségi szerepvállalás fontosságát.. „Magyarország az az ország, amelyik teljes egészében a Duna vízgyűjtő medencéjében fekszik, ennek megfelelő veszélyekkel és lehetőségekkel.”
„Hogyha ez a stratégia sikeres lesz, akkor hozzá tud járulni a Duna-menti identitás kialakításához, ami segíthet a történelmi sérelmek, traumák maghaladásában, segíthet a Duna-menti népek együttélésében, abban, hogy a civil együttműködések sokkal intenzívebbé váljanak, mint eddig.” – tette hozzá.
Ezt jelzi, hogy a tegnap elfogadott állásfoglalást öt politikai csoport javaslatából gyúrták össze. Hétfőn (január 18.) ugyanis a szocialista, a liberális, a zöld, az egyesült baloldali és a néppárti frakció is előterjesztette az állásfoglalás saját maga által kidolgozott tervezetét.
Miután ezek tartalma – némi ideológiai megközelítést kivéve – nem sokban különbözött, közös állásfoglalás született, 34 képviselő nevében. Az indítványozók között volt Danuta Hübner, az első Barroso Bizottság volt regionális politikai biztosa, aki 2009 júniusa óta az EPP-frakció színeiben képviseli hazáját, és vezeti a Parlament regionális politikai szakbizottságát.
A közös állásfoglalásról szóló szerdai (január 20.) vitában Hübner elmondta, „az Európai Parlament regionális szakbizottsága azt szeretné, ha a Duna Stratégia aktív stratégia lenne, amely egyrészt a résztvevők közötti jobb koordináción, másrészt a politikák és anyagi források terén fennálló szinergiák jobb kihasználásán alapszik majd.”
Magyarország uniós elnökségi prioritásai között is előkelő helyen szerepel a Duna Stratégia elképzelése.
Az EU tagállamainak állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel a tagállamokat arra, hogy még 2010 vége előtt nyújtsa be a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégiát. Az Európai Parlament tegnapi állásfoglalása egyébként gyakorlatilag megismétli ezt a felkérést.
A kezdeményezést a regionális ügyekért felelős biztos, Paweł Samecki már több alkalommal megvitatta európai kollégáival, kihasználva, hogy az EU soros elnökségét 2009 második felében vivő Svédország számos tapasztalattal rendelkezik a Balti-térség országai közötti makro-regionális együttműködés terén.
Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere, a Balti-stratégiát „modellértékűnek” nevezte a Duna-stratégia elképzelése szempontjából.
A Duna Stratégia tartalmáról azonban egyelőre nem tudni konkrétumokat. A spanyol –belga–magyar elnökségi trió programjában „horizontális ügyként” szerepel, de az általános céloknál ez sem tartalmaz többet.
„Az e régióra jellemző kihívásokkal célszerű integrált megközelítés keretében foglalkozni, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyes érintett tagállamok egyedi körülményeit.” – szögezi le a dokumentum, majd felsorolást ad azokról a területekről, melyekben ezeknek az országoknak foglalkozniuk kell majd.
„E területen […] minden bizonnyal napirendre kerülnek a régió környezetvédelmi, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődésének szempontjai, valamint a stratégia külső dimenziója. Ezeknek ki kell egészíteniük a régióra vonatkozó, meglévő uniós szakpolitikákat.” – olvasható a programban.
Bár a magyar elnökségi felkészülést 2009 decemberéig szakállamtitkárként koordináló Iván Gábor egy, a civilek részére szervezett konferencián 2008-ban azt mondta, hogy a Duna-stratégia lehet a magyar elnökség egyik „jó témafelvetése”, a szkeptikusok szerint a Dun Stratégia inkább csak PR fogásként állja meg a helyét, mint valóban hasznos együttműködésként.
Az EurActivnak névtelenül nyilatkozó szakértő szerint a Duna Stratégiához fűzött remények túlzóak, és inkább csak az állampolgárok felé való kommunikációs célokat szolgál.
A parlamenti állásfoglalást támogató EP-képviselők közül Deutsch Tamás (EPP) ugyanakkor úgy véli, „a Duna Stratégia kialakítása Magyarország egyik elsődleges feladata, hogy a Duna medre alatt található hatalmas édesvíz kincset megóvja.”
Ezt a szempontot emelte ki Tabajdi Csaba, a négy fős szocialista EP-frakció vezetője is. „Az édesvíz és az élelmiszer egy-két évtizeden belül olyan stratégiai jelentőségű termékké válik, mint jelenleg a kőolaj és a földgáz.” – hangsúlyozta Tabajdi a plenáris vitában.
Hozzátette, a Duna és más folyók vizének hasznosítása nem csak az ivóvízkészlet szempontjából fontos, hanem „a térségben található országok agráriuma számára is kulcskérdés, ami különösen érvényes az éghajlatváltozás hatásaitól szenvedő Duna-Tisza köze és a Homokhátság szempontjából”.
Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője is támogatta az elképzelést. Felszólalásában hangsúlyozta: „a fejlesztés jól illeszkedik bele a tengeri autópálya koncepcióba, amelyet a közlekedési fehér könyvben is tervbe vett az Unió”. Szegedi felhívta a figyelmet a természeti értékek megóvásának fontosságára is.
A Duna Stratégia az EurActiv által összegyűjtött civil kívánságlistában is szerepelt. A Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének (MTTSZ) elnöke, Szilvássy István, úgy véli, magyar szempontból kiemelt fontossággal bír a Duna Stratégia kialakítása, valamint egy „Duna Tanács” felállítása, amelynek székhelye optimális esetben Budapesten lenne.
Az MTTSZ elnöke hozzátette: a 2013-as költségvetés kialakítása során különös figyelmet, és kiemelt támogatást kell majd fordítani a 7. transz-európai főközlekedési folyosó fejlesztésére, illetve a Duna-völgyi fejlesztési programra.
„Az ördög a részletekben rejlik.” – figyelmeztette képviselőtársait Áder János, a Fidesz európai parlamenti képviselője plenáris felszólalásában. Hangsúlyozta, hogy a Duna Stratégia kapcsán eddig elsősorban az alapelvekről született megállapodás, így figyelemmel kell lenni arra, hogy „a Dunán csak olyan beavatkozások, olyan beruházások, fejlesztések valósíthatók meg, […] amelyek nem veszélyeztetik az ivóvíz-bázisokat”.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő örömét fejezte ki, hogy az Európai Parlament is elköteleződéséről tesz tanúbizonyságot és hangsúlyozta a magyar elnökségi szerepvállalás fontosságát.. „Magyarország az az ország, amelyik teljes egészében a Duna vízgyűjtő medencéjében fekszik, ennek megfelelő veszélyekkel és lehetőségekkel.”
„Hogyha ez a stratégia sikeres lesz, akkor hozzá tud járulni a Duna-menti identitás kialakításához, ami segíthet a történelmi sérelmek, traumák maghaladásában, segíthet a Duna-menti népek együttélésében, abban, hogy a civil együttműködések sokkal intenzívebbé váljanak, mint eddig.” – tette hozzá.
forrás: kitekinto.hu
