„Brutálisan őszinte” jelentés Magyarországról
Az ország jelenlegi állapotáról - gazdasági, politikai, társadalmi -
készített jelentést a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. Láng
István akadémikus szerint a dokumentum "brutálisan őszinte".
A gazdaságpolitikai vezetőknek túl kell lépniük a versenyképesség, valamint a gazdasági növekedés feltétlen követésén, és a problémákat teljes rendszerben kezelő, társadalmilag és környezetileg is fenntartható stratégiákat kell kidolgozniuk - állapították meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) képviselői, a szervezet készülő országjelentését bemutató sajtótájékoztatón.
Szili Katalin, az NFFT tiszteletbeli elnöke elmondta: az Országgyűlés által egy éve létrehozott tanács október 16-án zárja le a társadalmi vitát a Jövőkereső címet viselő, az ország fenntarthatósági állapotát tükröző jelentéséről.
Az NFFT jelentése a rendszerváltás óta eltelt idő legfontosabb gazdaságpolitikai dokumentuma, amely új, működőképes alapokra helyezi a magyar nemzetgazdasági stratégiát - mutatott rá megszólalásában Róna Péter közgazdász.
Láng István akadémikus, az NFFT társelnöke aláhúzta: a "brutálisan őszinte" dokumentum mintegy 70 százaléka kritikus helyzetképet ad az ország állapotáról, míg fennmaradó harmada a szükséges változásokat tartalmazó előretekintésből áll. A professzor szerint az erkölcsi értékek megjelenítése, valamint a természeti háttér figyelembe vétele mellett szükség van egyebek között egy új intézményi rendszer felállítására, amely eltér a jelenlegi, egymással össze nem hangolt, szektor alapú államszerkezettől.
(A Jövőkereső tervezete itt olvasható)
A sajtótájékoztatón a tanács képviselői egyetértettek abban, hogy a nemzeti össztermék (GDP) mutatója mellett szükség van egy új, a környezeti és társadalmi jólétet hatásosabban bemutató mérőszám bevezetésére.
Róna Péter kiemelte: a jólét bizonyítottan nem egyenlő a GDP által kifejezett termeléssel és felhasználással, hiszen a gazdasági teljesítmény növekedését például természetkárosító beavatkozások, vagy akár a közlekedési dugók elszaporodása is okozhatja. A gazdasági szakember egy a háztartások tényleges forrásait, illetve azok felhasználását tartalmazó mérőszám alkalmazását javasolta, amely "visszaállítja a közjavak értékének mérését is".
Szili Katalin elfogadhatatlannak nevezte, hogy a világ éhező szegényei a Föld lakosságának negyedét teszik ki, és ezzel párhuzamosan Magyarországon is egyre szélsőségesebben nyílik a gazdasági olló a szegények és a gazdagok között. Az elmúlt 20 év folyamatainak köszönhetően az ország lakosainak legjobban élő 5 százaléka kilencszer annyi jövedelemmel rendelkezik, mint a legrosszabbul élő 25 százalék - fűzte hozzá.
Az NFFT elsősorban figyelemfelkeltőnek szánja az országjelentést, a követő évben pedig egy 2035-ig szóló stratégiát készít, amelyben egy harmonikus Magyarország képének részleteit is vázolja - fűzte hozzá Szili Katalin, a nemrégiben köszönt le az Országgyűlés elnöki posztjáról.
Szili Katalin, az NFFT tiszteletbeli elnöke elmondta: az Országgyűlés által egy éve létrehozott tanács október 16-án zárja le a társadalmi vitát a Jövőkereső címet viselő, az ország fenntarthatósági állapotát tükröző jelentéséről.
Az NFFT jelentése a rendszerváltás óta eltelt idő legfontosabb gazdaságpolitikai dokumentuma, amely új, működőképes alapokra helyezi a magyar nemzetgazdasági stratégiát - mutatott rá megszólalásában Róna Péter közgazdász.
Láng István akadémikus, az NFFT társelnöke aláhúzta: a "brutálisan őszinte" dokumentum mintegy 70 százaléka kritikus helyzetképet ad az ország állapotáról, míg fennmaradó harmada a szükséges változásokat tartalmazó előretekintésből áll. A professzor szerint az erkölcsi értékek megjelenítése, valamint a természeti háttér figyelembe vétele mellett szükség van egyebek között egy új intézményi rendszer felállítására, amely eltér a jelenlegi, egymással össze nem hangolt, szektor alapú államszerkezettől.
(A Jövőkereső tervezete itt olvasható)
A sajtótájékoztatón a tanács képviselői egyetértettek abban, hogy a nemzeti össztermék (GDP) mutatója mellett szükség van egy új, a környezeti és társadalmi jólétet hatásosabban bemutató mérőszám bevezetésére.
Róna Péter kiemelte: a jólét bizonyítottan nem egyenlő a GDP által kifejezett termeléssel és felhasználással, hiszen a gazdasági teljesítmény növekedését például természetkárosító beavatkozások, vagy akár a közlekedési dugók elszaporodása is okozhatja. A gazdasági szakember egy a háztartások tényleges forrásait, illetve azok felhasználását tartalmazó mérőszám alkalmazását javasolta, amely "visszaállítja a közjavak értékének mérését is".
Szili Katalin elfogadhatatlannak nevezte, hogy a világ éhező szegényei a Föld lakosságának negyedét teszik ki, és ezzel párhuzamosan Magyarországon is egyre szélsőségesebben nyílik a gazdasági olló a szegények és a gazdagok között. Az elmúlt 20 év folyamatainak köszönhetően az ország lakosainak legjobban élő 5 százaléka kilencszer annyi jövedelemmel rendelkezik, mint a legrosszabbul élő 25 százalék - fűzte hozzá.
Az NFFT elsősorban figyelemfelkeltőnek szánja az országjelentést, a követő évben pedig egy 2035-ig szóló stratégiát készít, amelyben egy harmonikus Magyarország képének részleteit is vázolja - fűzte hozzá Szili Katalin, a nemrégiben köszönt le az Országgyűlés elnöki posztjáról.
