Éghajlatváltozás hatása Tatabánya épületállományára
Tatabánya Európa első települése, ahol a teljes városi épített környezet éghajlati sérülékenységét egységes módszertani keretek között vizsgálták.
Az eredmények beépíthetők a városi klímastratégiába, illetve továbbvihetők egy kockázatelemzési és felkészülési terv megalapozásához is – hangzott el azon a tájékoztatón, ahol Env-in-Cent Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkacsoportja Tatabánya épületeinek klímabiztonságát vizsgáló kutatásának tapasztalatait ismertették a Városházán.
A közelmúltban fejeződött be egy három éves EU kutatási projekt (CLAVIER projekt), melynek elsődleges célja a Magyarországon, Romániában és Bulgáriában várható éghajlatváltozás becslése, valamint a kapcsolódó hatások és következmények vizsgálata volt. A hatások elemzése mellett a CLAVIER projekt – térségünkben elsőként - külön gondot fordított a sérülékenység elemzésére is, azaz arra, hogy a klímaváltozás milyen természeti, társadalmi, infrastrukturális, egészségügyi, gazdasági és egyéb következményeket vonhat maga után. A projektben hat ország 13 kutatóhelye vett részt, magyar részről az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Env-in-Cent Kft. és a VITUKI Kht. kapcsolódott be a kutatásokba.
A projekt egyik esetvizsgálata keretében az Env-in-Cent Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkacsoportja Tatabánya épületeinek klímabiztonságát, éghajlati sérülékenységét is vizsgálta. A Klímabarát Önkormányzatok Szövetsége tanácsára a szakemberek Bencsik János polgármesterrel vették fel a kapcsolatot, s Tatabányát választották kutatásuk célterületéhez. Ezt azzal indokolták, hogy itt található meg a legtöbb - hazánkban fellelhető – típusépület, valamint a város rendelkezik klímastratégiával és Magyarország egyik „úttörő” települése az éghajlatvédelemre való felkészülésben. A tatabányai épületállománnyal kapcsolatos adatok, információk, becslések terén a közreműködtek a megyeszékhely polgármesteri hivatalának klímavédelemmel és energetikával foglalkozó munkatársai is.
Tatabánya régóta elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt, s ennek újabb bizonyítéka, hogy szívesen együttműködtünk a kutatási projektet végző szakértő intézményekkel – fogalmazott Bencsik János. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a klímastratégia mellett a megyeszékhely 2014-ig szóló környezetvédelmi programmal rendelkezik, és van hőség- és UV-riadó terve is. Hozzátette: az önkormányzat fontosnak érzi, hogy támogassa a környezeti nevelést szolgáló kezdeményezéseket, és az ebben együttműködő civilszervezetek tevékenységét.
Bencsik János kiemelte, hogy a döntéshozóknak a gazdasági szempontok mellett azonos súllyal kell figyelembe venniük a társadalmi és környezeti érdekeket, s ennek érvényesüléshez a civil kontrollra is szükség van. Külön szólt arról, hogy a mostani kutatási eredményeket is hasznosítani kívánja a város.
Az esetvizsgálat során arra kerestünk választ, hogy a 2021-2050 évekre várható éghajlatváltozás milyen hatással lesz majd az épületek tetőszerkezetének széllel szembeni állékonyságára, azaz a különböző jellegű és funkciójú tatabányai épületek – a műemléktől a panelen át az ipari parkig - mennyire „klímabiztosak” – mondta el Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens, a kutatás vezetője. Ismertette, hogy a vizsgálatok szerint Tatabányán – különösen az átmeneti évszakokban és a talajtól számított 15 méteres magasságban, illetve afelett – növekedni fog a viharos szelekkel jellemezhető napok száma.
A leginkább sérülékeny épülettípusok a „szocreál” blokkházak, a hagyományos, 1945 előtt épült 1-2 emeletes középületek és a műemlékek, de fokozott sérülékenységgel jellemezhetők a 10 emeletes panelek is. Ezen épületeket éghajlatváltozás szempontjából kritikus épületállománynak minősíthetjük, s számításaink szerint a Tatabánya polgárainak legalább 25 százaléka a legsérülékenyebb épülettípusokban él – közölte a szakember, aki szerint az éghajlatváltozás épületekre gyakorolt hatása szempontjából a leginkább kitett területek az Óváros, Sárberek, Újváros, Dózsakert, és az Erőműi lakótelep városrészek.
A közelmúltban fejeződött be egy három éves EU kutatási projekt (CLAVIER projekt), melynek elsődleges célja a Magyarországon, Romániában és Bulgáriában várható éghajlatváltozás becslése, valamint a kapcsolódó hatások és következmények vizsgálata volt. A hatások elemzése mellett a CLAVIER projekt – térségünkben elsőként - külön gondot fordított a sérülékenység elemzésére is, azaz arra, hogy a klímaváltozás milyen természeti, társadalmi, infrastrukturális, egészségügyi, gazdasági és egyéb következményeket vonhat maga után. A projektben hat ország 13 kutatóhelye vett részt, magyar részről az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Env-in-Cent Kft. és a VITUKI Kht. kapcsolódott be a kutatásokba.
A projekt egyik esetvizsgálata keretében az Env-in-Cent Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkacsoportja Tatabánya épületeinek klímabiztonságát, éghajlati sérülékenységét is vizsgálta. A Klímabarát Önkormányzatok Szövetsége tanácsára a szakemberek Bencsik János polgármesterrel vették fel a kapcsolatot, s Tatabányát választották kutatásuk célterületéhez. Ezt azzal indokolták, hogy itt található meg a legtöbb - hazánkban fellelhető – típusépület, valamint a város rendelkezik klímastratégiával és Magyarország egyik „úttörő” települése az éghajlatvédelemre való felkészülésben. A tatabányai épületállománnyal kapcsolatos adatok, információk, becslések terén a közreműködtek a megyeszékhely polgármesteri hivatalának klímavédelemmel és energetikával foglalkozó munkatársai is.
Tatabánya régóta elkötelezett a környezetvédelem ügye iránt, s ennek újabb bizonyítéka, hogy szívesen együttműködtünk a kutatási projektet végző szakértő intézményekkel – fogalmazott Bencsik János. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a klímastratégia mellett a megyeszékhely 2014-ig szóló környezetvédelmi programmal rendelkezik, és van hőség- és UV-riadó terve is. Hozzátette: az önkormányzat fontosnak érzi, hogy támogassa a környezeti nevelést szolgáló kezdeményezéseket, és az ebben együttműködő civilszervezetek tevékenységét.
Bencsik János kiemelte, hogy a döntéshozóknak a gazdasági szempontok mellett azonos súllyal kell figyelembe venniük a társadalmi és környezeti érdekeket, s ennek érvényesüléshez a civil kontrollra is szükség van. Külön szólt arról, hogy a mostani kutatási eredményeket is hasznosítani kívánja a város.
Az esetvizsgálat során arra kerestünk választ, hogy a 2021-2050 évekre várható éghajlatváltozás milyen hatással lesz majd az épületek tetőszerkezetének széllel szembeni állékonyságára, azaz a különböző jellegű és funkciójú tatabányai épületek – a műemléktől a panelen át az ipari parkig - mennyire „klímabiztosak” – mondta el Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens, a kutatás vezetője. Ismertette, hogy a vizsgálatok szerint Tatabányán – különösen az átmeneti évszakokban és a talajtól számított 15 méteres magasságban, illetve afelett – növekedni fog a viharos szelekkel jellemezhető napok száma.
A leginkább sérülékeny épülettípusok a „szocreál” blokkházak, a hagyományos, 1945 előtt épült 1-2 emeletes középületek és a műemlékek, de fokozott sérülékenységgel jellemezhetők a 10 emeletes panelek is. Ezen épületeket éghajlatváltozás szempontjából kritikus épületállománynak minősíthetjük, s számításaink szerint a Tatabánya polgárainak legalább 25 százaléka a legsérülékenyebb épülettípusokban él – közölte a szakember, aki szerint az éghajlatváltozás épületekre gyakorolt hatása szempontjából a leginkább kitett területek az Óváros, Sárberek, Újváros, Dózsakert, és az Erőműi lakótelep városrészek.
