Éghajlatvédelem: általános kerettörvény, politikai megegyezéssel
Civin Vilmossal, az NFFT Energia - Klíma Munkacsoportjának tagjával beszélgetett Márványi Péter a Gazdasági Rádióban az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetéről.
A beszélgetés itt meghallgatható:
http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/40524/
Magyarország komoly kibocsátás-csökkentést vállal, igaz, az 1990-es bázison. De sor kerülhet a háztartások illetve az egyes személyek kvótájára is...
Kevés állam dicsekedhet azzal, hogy máris törvénybe foglalja kibocsátás vállalását. A hamarosan a parlament elé kerülő tervezet, amelyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács mutatott be, 2020-ra 60 millió széndioxid egyenértékű tonnában, 2050-re pedig 20 millióban maximálja az üvegházgázok kibocsátását. Ez 1990-hez képest valamivel több, mint az Európai Unió által tett 206"0-as vállalás, vagyis hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkentené a kibocsátást. Igaz, Magyarország az Unió nyugati államaihoz képest kedvezőbb helyzetben van, mert 1990-ben még működtek a pokolian szennyező szocialista nagyvállalatok.
Civin Vilmos, az Energia - Klíma Munkacsoport és az országos Környezetvédelmi Tanács tagja, az MVM környezetvédelmi osztályvezetője Üzletmenet című műsorunkban elmondta: a kerettörvény bázisán születnek majd meg a konkrét tennivalókat előíró jogszabályok, amelyek a gazdaság egyes ágazatait illetve magát a lakosságot is érintik. Az energetikai iparra nézve azért nem szükséges külön szabályozás, mert az a szféra már beindította a maga folyamatait a kibocsátás csökkentése, illetve az energiával való takarékoskodás jegyében.
A tervezet ugyanakkor előírja egy Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozását, amely segít a kibocsátáscsökkentő beruházások finanszírozásában, és országos program indítását kezdeményezi a kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás módszereinek terjesztésére, a gazdasági partnerek és a lakosság felkészítésére. Civin Vilmos nem tartja kizártnak, hogy háztartásokra, sőt személyekre szóló kvótarendszert vezessenek be, ahol a bizonyos szintet meghaladó energiafogyasztást a kevesebbet fogyasztók kvótájának megvételével biztosíthatnák a személyek vagy háztartások.
Ugyanakkor a kerettörvényben nincsenek olyan előírások, amelyek az államot köteleznék különféle olyan intézkedések megtételére, amelyek például az adórendszer változásával serkentenék a kisebb energiafogyasztást, a kibocsátás csökkentését, például az ilyen szempontból megfelelőbb gépjárművek forgalmazásának preferálását.
Civin Vilmos úgy éli, a kerettörvény már februárban megszavazható, tehát még mielőtt a politika teljesen el lenne foglalva a választásokkal. Egyetért abban, hogy a kerettörvény kezelése egyfajta fontos jelzés lesz arra nézve, létezik-e a politikum szintjén az olyannyira áhított közmegegyezés a kibocsátás csökkentésére, a csökkentett energia-felhasználásra. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban különböző parlamenti pártok képviselői is közreműködnek, az ő jelenlétük és munkájuk reménykeltő a parlamenti fogadtatásra nézve is.
http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/40524/
Magyarország komoly kibocsátás-csökkentést vállal, igaz, az 1990-es bázison. De sor kerülhet a háztartások illetve az egyes személyek kvótájára is...
Kevés állam dicsekedhet azzal, hogy máris törvénybe foglalja kibocsátás vállalását. A hamarosan a parlament elé kerülő tervezet, amelyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács mutatott be, 2020-ra 60 millió széndioxid egyenértékű tonnában, 2050-re pedig 20 millióban maximálja az üvegházgázok kibocsátását. Ez 1990-hez képest valamivel több, mint az Európai Unió által tett 206"0-as vállalás, vagyis hogy 2020-ig húsz százalékkal csökkentené a kibocsátást. Igaz, Magyarország az Unió nyugati államaihoz képest kedvezőbb helyzetben van, mert 1990-ben még működtek a pokolian szennyező szocialista nagyvállalatok.
Civin Vilmos, az Energia - Klíma Munkacsoport és az országos Környezetvédelmi Tanács tagja, az MVM környezetvédelmi osztályvezetője Üzletmenet című műsorunkban elmondta: a kerettörvény bázisán születnek majd meg a konkrét tennivalókat előíró jogszabályok, amelyek a gazdaság egyes ágazatait illetve magát a lakosságot is érintik. Az energetikai iparra nézve azért nem szükséges külön szabályozás, mert az a szféra már beindította a maga folyamatait a kibocsátás csökkentése, illetve az energiával való takarékoskodás jegyében.
A tervezet ugyanakkor előírja egy Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap létrehozását, amely segít a kibocsátáscsökkentő beruházások finanszírozásában, és országos program indítását kezdeményezi a kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás módszereinek terjesztésére, a gazdasági partnerek és a lakosság felkészítésére. Civin Vilmos nem tartja kizártnak, hogy háztartásokra, sőt személyekre szóló kvótarendszert vezessenek be, ahol a bizonyos szintet meghaladó energiafogyasztást a kevesebbet fogyasztók kvótájának megvételével biztosíthatnák a személyek vagy háztartások.
Ugyanakkor a kerettörvényben nincsenek olyan előírások, amelyek az államot köteleznék különféle olyan intézkedések megtételére, amelyek például az adórendszer változásával serkentenék a kisebb energiafogyasztást, a kibocsátás csökkentését, például az ilyen szempontból megfelelőbb gépjárművek forgalmazásának preferálását.
Civin Vilmos úgy éli, a kerettörvény már februárban megszavazható, tehát még mielőtt a politika teljesen el lenne foglalva a választásokkal. Egyetért abban, hogy a kerettörvény kezelése egyfajta fontos jelzés lesz arra nézve, létezik-e a politikum szintjén az olyannyira áhított közmegegyezés a kibocsátás csökkentésére, a csökkentett energia-felhasználásra. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban különböző parlamenti pártok képviselői is közreműködnek, az ő jelenlétük és munkájuk reménykeltő a parlamenti fogadtatásra nézve is.
forrás: gazdasagiradio.hu
