Éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezi a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
A Tanács január 16-i ülésének fő témája az energia- és éghajlatvédelem kérdései voltak, melynek különös aktualitást adott az orosz-ukrán gázválság. Miután a Tanács meghallgatta a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumok képviselőinek tájékoztatóját, állásfoglalást fogadott el az energia- és klímapolitika aktuális kérdései címmel.
Megtartotta harmadik ülését a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, és megkezdték működésüket a Tanács mellett működő munkabizottságok is. A Tanács munkaterve alapján a kiemelt tématerületek szerint az Energia-klíma, az Agrár-vidék, és a vízügyi kérdésekkel foglalkozó munkabizottságok felelősek az adott kérdésekben a Tanács elé kerülő előterjesztések, javaslatok kidolgozásáért. A bizottságok a Tanács tagjaiból, a kormányzat, gazdaság, szakmai, civil szféra felkért képviselőiből állnak.
A Tanács január 16-i ülésének fő témája az energia- és éghajlatvédelem kérdései voltak, melynek különös aktualitást adott az orosz-ukrán gázválság. Miután a Tanács meghallgatta a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumok képviselőinek tájékoztatóját, állásfoglalást fogadott el az energia- és klímapolitika aktuális kérdései címmel.
Az állásfoglalásban a Tanács éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezi, amely rögzíti a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket, az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit, a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását, illetve a megújuló energiaforrások – a jelenleginél sokkal hatékonyabb szabályozással is előmozdítható – bővítési lehetőségeit. A Tanács a jövőben is nyomon kívánja követni a kerettörvény megszületését, és kész közreműködni a kidolgozásában, mellyel kapcsolatban együttműködik a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságával és az érintett civil szervezetekkel is.
Ezek mellett az állásfoglalásban a Tanács felkéri az Országgyűlést és a Kormányt, hogy mihamarabb vizsgálja felül és újítsa meg a nemzeti energiapolitikai stratégiát, és támogassa az EU-szintű energiapolitikai együttműködés erősítését és az új közép-európai összehangolt energiapolitika kialakítására irányuló törekvéseket. Ez különösen sürgető a pénzügyi válságra, gazdasági recesszióra és az energiahordozók importjából származó fokozott függőségi viszonyra való tekintettel.
A Tanács továbbá szorgalmazza továbbá a klíma- és energiapolitika ügyekben az eddigieknél hatékonyabb kormányzati koordinációs intézményrendszer létrejöttét, egyes jogszabályok megfelelő összehangolását és egyszerűsítését, az energiahatékonyság növelését elősegítő pénzügyi keretek bővítését, az energiatakarékosságot és a klímavédelmet megalapozó társadalmi tudatosság fokozását, az ezekkel összefüggő K+F feladatok nagyobb anyagi támogatását.
A Nemzeti Fenntartató Fejlődési Tanács következő ülésére március 20-án kerül sor, mikor az agrár-és vidékfejlesztés irányai, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi tudatosságra vonatkozó elképzelések, ezek etikai vonatkozásai lesznek napirenden.
Az ülés részletes dokumentumai megtalálhatóak az NFFT ülések menüpontban.
A Tanács január 16-i ülésének fő témája az energia- és éghajlatvédelem kérdései voltak, melynek különös aktualitást adott az orosz-ukrán gázválság. Miután a Tanács meghallgatta a Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumok képviselőinek tájékoztatóját, állásfoglalást fogadott el az energia- és klímapolitika aktuális kérdései címmel.
Az állásfoglalásban a Tanács éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezi, amely rögzíti a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket, az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit, a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását, illetve a megújuló energiaforrások – a jelenleginél sokkal hatékonyabb szabályozással is előmozdítható – bővítési lehetőségeit. A Tanács a jövőben is nyomon kívánja követni a kerettörvény megszületését, és kész közreműködni a kidolgozásában, mellyel kapcsolatban együttműködik a Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottságával és az érintett civil szervezetekkel is.
Ezek mellett az állásfoglalásban a Tanács felkéri az Országgyűlést és a Kormányt, hogy mihamarabb vizsgálja felül és újítsa meg a nemzeti energiapolitikai stratégiát, és támogassa az EU-szintű energiapolitikai együttműködés erősítését és az új közép-európai összehangolt energiapolitika kialakítására irányuló törekvéseket. Ez különösen sürgető a pénzügyi válságra, gazdasági recesszióra és az energiahordozók importjából származó fokozott függőségi viszonyra való tekintettel.
A Tanács továbbá szorgalmazza továbbá a klíma- és energiapolitika ügyekben az eddigieknél hatékonyabb kormányzati koordinációs intézményrendszer létrejöttét, egyes jogszabályok megfelelő összehangolását és egyszerűsítését, az energiahatékonyság növelését elősegítő pénzügyi keretek bővítését, az energiatakarékosságot és a klímavédelmet megalapozó társadalmi tudatosság fokozását, az ezekkel összefüggő K+F feladatok nagyobb anyagi támogatását.
A Nemzeti Fenntartató Fejlődési Tanács következő ülésére március 20-án kerül sor, mikor az agrár-és vidékfejlesztés irányai, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi tudatosságra vonatkozó elképzelések, ezek etikai vonatkozásai lesznek napirenden.
Az ülés részletes dokumentumai megtalálhatóak az NFFT ülések menüpontban.
