A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke, jelenleg ezt a tisztséget Kövér László tölti be. Az NFFT tiszteletbeli elnöke Szili Katalin, aki 2007-ben házelnökként kezdeményezte a Tanács megalakulását.

Az NFFT-nek négy társelnöke van. Egy társelnököt a Kormány delegál, jelenleg ezt a pozíciót Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tölti be. További három társelnököt a Tanács tagjai választanak a Tudományos Akadémia, a parlamenti pártfrakciók és a civil szervezetek delegáltjai közül. Jelenleg ezeket a tisztségeket Náray-Szabó Gábor (Magyar Tudományos Akadémia), Schmuck Erzsébet (Lehet Más a politika) és  Farkas István (Magyar Természetvédők Szövetsége) tölti be.

Az elnök és a társelnökök együtt alkotják az NFFT elnökségét. Az elnökség készíti elő az éves munkatervet és hívja össze a Tanácsot, összeállítja az NFFT üléseinek napirendjét a munkaprogram és a tagok javaslatai alapján. Az elnöksége feladata végrehajtani a Tanács határozatait, képviselni a Tanács ülésein elfogadott állásfoglalásokat. Az NFFT titkára az elnökségi ülések állandó meghívottja.

Az elnök hatáskörébe tartozik javaslatot tenni az NFFT titkárának személyére, valamint az NFFT tagjait delegáló szervezettekkel való egyeztetés a delegáltakról.

 

 

*****

„Rendkívüli időket élünk.  -  Ennek a mondatnak az igazsága abból ered, hogy a történelemben talán először, a világ kivétel nélkül minden országa és minden népe napjainkban nem csak közvetetten, hanem már közvetlenül, a saját bőrén is megtapasztalja, hogy miként a természet rendjét nem lehet fenntartani a társadalom rendje nélkül, úgy a társadalom rendje sem fenntartható a természet rendje nélkül.

A természeti rend záloga az emberi felelősség. Az önmagunk iránti, elődeink és utódaink iránti felelősség az emberi erkölcsből fakad. Akik az emberek erkölcseit rombolják, azok a környezetünket, a természetünket is rombolják.

Nekünk, a világ legerősebb közvetlen demokratikus felhatalmazással rendelkező testületeinek, a nemzeti parlamenteknek a képviseletében kötelességünk fellépni a társadalmi és természeti rendet romboló bármilyen törekvéssel szemben.

A fenntarthatóság elve alkalmas politikai zsinórmérték lehet a világ nemzetei előtt álló súlyos kihívások integrált kezelésére. A fenntarthatóságnak legalább olyan fontosságot kell tulajdonítanunk, mint a fejlődésnek. Ezen a téren a rossz kompromisszumok végzetesek. A fenntarthatóság pedig nem csak a Föld ökológiai korlátain belül maradó életvitelt jelenti, hanem a társadalom működésének emberi, társadalmi, gazdasági alapjainak, a nemzeti erőforrásoknak megőrzését is. Ide tartoznak különösen a demográfiai folyamatok stabilizálása, az állami szuverenitás tiszteletben tartása, az oktatás fejlesztése, a társadalmi kizáródás csökkentése, az államadósságok kezelése, a társadalombiztosítási rendszerek stabilitása vagy a jó kormányzás kérdése.

Magyarország 2011-ben elfogadott új Alaptörvénye tartalmazza a fenntartható fejlődés érdekében való nemzetközi együttműködésben való részvételt, s magába foglalja a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét. Az Alaptörvény ugyancsak kötelezővé teszi a természeti erőforrásoknak és a kulturális értékeknek – a nemzet közös örökségeként történő – védelmét és megőrzését. A fenntarthatóság érdekében teendő lépéseket nemzeti keretstratégia tartalmazza, amely keretstratégia megvalósítását az Országgyűlés felügyeli, a Parlament által létrehozott tanácsadó, érdekegyeztető testület, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács segítségével. Magyarországon tehát a fenntarthatóság politikai intézményrendszerének központjában az ország parlamentje áll.”

(Részletek Kövér Lászlónak, a parlamenti elnökök IV. világkonferenciáján elmondott beszédéből, 2015)