Köszöntő

2008. október 10-én egy újszerű, hosszú távú folyamat indult el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megalakulásával. Hasonló felépítésű Tanács Országgyűlés keretén belül nem jött még létre Európában. Az NFFT tagjait a parlamenti pártok, a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Rektori Konferencia, és a civil szervezetek delegáltjai alkotják. A Tanács civil tagjait közel ötszáz szervezet választotta meg.

Az Országgyűlés elnökévé történt megválasztásommal már egy csaknem teljes esztendeje működő testület elnöki feladatait is megkaptam. A Tanács tevékenységét parlamenti képviselőként és magyar állampolgárként is reménykedve figyeltem.

Az elmúlt egy év számos előrelépést hozott. A Tanács első olvasatban megtárgyalta, ősszel pedig leteszi a társadalom és az Országgyűlés asztalára a „Jövőkereső” című jelentést Magyarország fenntarthatósági állapotáról. Ez az őszinte dokumentum számos területen - a globálistól a lokálisig, a gazdaság, társadalom, környezet területén - látleletet ad arról, hogy a fenntarthatóság szemszögéből hol állunk, merre kellene mennünk, és megfelelő alapot ad Magyarország Fenntartható Fejlődés Stratégiájának megújításához.

Az Országgyűlés megbízta a Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény szakmapolitikai előkészítésével, és felkérte az NFFT parlamenti frakciók által delegál tagjait a törvény benyújtására. Az Országgyűlés felhatalmazása alapján ez a törvény nemcsak azt a célt tűzi ki, hogy csökkentse az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását, hanem azok keletkezését a forrásnál próbálja megállítani, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának mérséklésével. Ezek mellett is számos területen kezdődött meg a fenntarthatóság felé vezető munka. Kialakult egy széles szakértői kör, a tudomány, gazdaság, civil szféra képviselőiből, akik számos fórumon – társadalmi munkában - segítik a Tanácsot.

A Szakmai-Tudományos Munkabizottság Láng István professzor vezetésével arra hivatott, hogy a különböző fórumok javaslatait a fenntarthatóság szemszögéből vizsgálja, és a Tanács elé terjessze. Az Energia-Klíma Munkacsoport felelős az éghajlatvédelmi kerettörvény megalapozásáért. A Magyar  Tudományos Akadémiával közösen alapított Vízpolitikai Munkabizottság legfontosabb feladatának tekinti, hogy a víz stratégiai szerepe a magyar társadalomban tudatosodjék, illetve, hogy a 2011-es magyar EU elnökség kiemelt prioritása legyen a víz, a XXI. század egyik legfontosabb kincse. A Vidék-Agrár Munkabizottság kezdeményezi egy a fenntarthatóság elveinek megfelelő vidékstratégia kidolgozását. A Jövő Nemzedékek Ombudsmani Hivatalával megalapított Társadalmi Tudatosság Munkacsoport azon dolgozik, hogy a társadalom minden rétege megértse és magáénak vallja a fenntarthatóság elveit.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács azon az úton indult el, melynek célja egy fenntartható társadalom létrejötte. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a jelenünk és jövőnk problémáira nem a tegnap válaszait adjuk, kilépünk a mai keretekből, leszámolunk a dogmákkal és a tabukkal, rávilágítunk a fenntarthatatlanság valódi okaira és ezeket oldjuk meg.

Budapest, 2009. szeptember 30.

Katona Béla
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke