Koppenhága után
A világ vezetői nem jogerős megállapodást kötöttek Koppenhágában
egy hónappal ezelőtt. A dániai konferencián elért kezdetleges
eredmények laikusokat és szakértőket egyaránt csalódottsággal és
elégedetlenséggel töltötték el, azonban egy hónappal az esemény után
újra felcsillan a remény a további előrelépések meghozatalára. Az
államok többsége kidolgozta terveit és felajánlásait, így újra
megnyílik a lehetőség egy kötelező érvényű megállapodás megteremtésére.
Az országoknak január 31-éig kellett nyilatkozniuk, elfogadják-e a decemberben Koppenhágában megfogalmazott klímavédelmi megállapodást, valamint ismertetniük kellett kibocsátás-csökkentési javaslataikat. 55 nemzet, melyek a világ üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80%-át adják, megfogalmazta nemzeti célkitűzéseit az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban – adta hírül a Reuters.
"Ez jelentős lendületet ad az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásainak". "Ezeket a felajánlásokat egyértelmű jelnek veszem a tárgyalások sikeres lezárásának hajlandóságára" – mondta Yvo de Boer, az ENSZ Klímaügyi Titkárságának elnöke.
A fejlődő országok mellett – melyeket a klímaváltozás hatásai a legsúlyosabban érinthetnének – számos fejlett ország is benyújtotta javaslatát.
A vezető kibocsátók felajánlásai
Az Európai Unió 27 tagállama és az Európai Bizottság, a spanyol elnökség közbenjárásával, közös levélben fogalmazta meg törekvéseit az ENSZ számára. Az Unió 2020-ig 20%-os károsanyagkibocsátás-csökkentést vállal az 1990-es szinthez képest, azonban fenntartja a 30%-os csökkentés lehetőségét is, amennyiben kellően ambiciózus célkitűzésekről tanúskodik a többi ország felajánlása is.
Az Egyesült Államok "karcsú" kötelezettségvállalásával ellentmondásban, az amerikai elnök igen meggyőzően állt ki a klímavédelem fontossága mellett a Kongresszus együttes ülésén – olvasható a neueurope.eu honlapján.
"Tudom, hogy vannak olyanok, akik nem értenek egyet az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos bizonyítékokkal. De akkor is ha kétségesek a bizonyítékok, az energiahatékonyság és a tiszta energiák használata a legjobb dolog, amit tehetünk a jövőnkért". "Az a nemzet, amely tiszta energia alapú gazdasággal működik, az fogja vezetni a globális gazdaságot. És Amerikának kell lennie ennek a gazdaságnak" – mondta Obama.
Koppenhágai Accord
A kibocsátás-csökkentés céljait megfogalmazó 55 állam a Koppenhágai Megállapodásban rögzített korábbi célkitűzések mellett is elkötelezte magát: az iparosodás előtti szinthez képest az éghajlat felmelegedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, valamint az egyik legfontosabb feladat 30 milliárd dollár rövid távú és 100 milliárd dollár hosszú távú támogatás nyújtása a fejlődő országok számára.
A jövő
A felajánlásokkal új kilátás nyílt egy kötelező érvényű megállapodás megfogalmazására. A következő soros éves ENSZ-ülésnek november 29-től Cancun, mexikói várost ad otthont, melyen a résztvevők a klímavédelem újabb kihívásaival nézhetnek szembe.
"Ez jelentős lendületet ad az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásainak". "Ezeket a felajánlásokat egyértelmű jelnek veszem a tárgyalások sikeres lezárásának hajlandóságára" – mondta Yvo de Boer, az ENSZ Klímaügyi Titkárságának elnöke.
A fejlődő országok mellett – melyeket a klímaváltozás hatásai a legsúlyosabban érinthetnének – számos fejlett ország is benyújtotta javaslatát.
A vezető kibocsátók felajánlásai
Az Európai Unió 27 tagállama és az Európai Bizottság, a spanyol elnökség közbenjárásával, közös levélben fogalmazta meg törekvéseit az ENSZ számára. Az Unió 2020-ig 20%-os károsanyagkibocsátás-csökkentést vállal az 1990-es szinthez képest, azonban fenntartja a 30%-os csökkentés lehetőségét is, amennyiben kellően ambiciózus célkitűzésekről tanúskodik a többi ország felajánlása is.
- India 20–25%-kal, Brazília 36–39%-kal, Kína pedig 40–45%-kal kívánja csökkenteni szén-dioxid kibocsátását 2020-ig a 2005-ös szinthez képest
- Japán, koppenhágai felajánlásához hasonlóan, 25%-kal redukálná az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szintjét az 1990-es évhez képest
- Az Egyesült Államok is kitartott az egy hónappal ezelőtti, Dániában megfogalmazott törekvései mellett, melyet decemberben számos szakértő elégedetlenséggel nyugtázott. Ez alapján az USA a 2005-ös év szintjéhez képest továbbra is 17%-os kibocsátás-csökkentési javaslatot tett, mely az 1990-es évekhez képest 3-4%-os vállalást jelent.
Az Egyesült Államok "karcsú" kötelezettségvállalásával ellentmondásban, az amerikai elnök igen meggyőzően állt ki a klímavédelem fontossága mellett a Kongresszus együttes ülésén – olvasható a neueurope.eu honlapján.
"Tudom, hogy vannak olyanok, akik nem értenek egyet az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos bizonyítékokkal. De akkor is ha kétségesek a bizonyítékok, az energiahatékonyság és a tiszta energiák használata a legjobb dolog, amit tehetünk a jövőnkért". "Az a nemzet, amely tiszta energia alapú gazdasággal működik, az fogja vezetni a globális gazdaságot. És Amerikának kell lennie ennek a gazdaságnak" – mondta Obama.
Koppenhágai Accord
A kibocsátás-csökkentés céljait megfogalmazó 55 állam a Koppenhágai Megállapodásban rögzített korábbi célkitűzések mellett is elkötelezte magát: az iparosodás előtti szinthez képest az éghajlat felmelegedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, valamint az egyik legfontosabb feladat 30 milliárd dollár rövid távú és 100 milliárd dollár hosszú távú támogatás nyújtása a fejlődő országok számára.
A jövő
A felajánlásokkal új kilátás nyílt egy kötelező érvényű megállapodás megfogalmazására. A következő soros éves ENSZ-ülésnek november 29-től Cancun, mexikói várost ad otthont, melyen a résztvevők a klímavédelem újabb kihívásaival nézhetnek szembe.
forrás: kitekinto.hu
