Mi kell ahhoz, hogy értelme legyen a klímatörvénynek?
Teljes politikai konszenzusnak, és kormányzati példamutatásnak kell
megelőznie az éghajlatvédelmi törvény elfogadását - állapította meg
Szili Katalin (MSZP), az Országgyűlés volt elnöke, illetve Nagy Andor
(KDNP), a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke csütörtökön,
egy, a jogszabálytervezetről szóló konferencián Budapesten.
Szili Katalin, az Országgyűlés épületében tartott köszöntő beszédében hangsúlyozta: a komoly társadalmi vita elengedhetetlen feltétele annak, hogy politikai konszenzus alakulhasson ki a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által kezdeményezett és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) koordinálásával készülő jogszabályról.
A politikai pártok teljes egyetértése garantálja, hogy kormányzati ciklusokon átívelő lépések indulhassanak a klímaváltozás megakadályozása érdekében - mutatott rá Szili Katalin.
A kormánypárti képviselő rámutatott: a klímatörvény tervezetének benyújtási határideje 2010. február 28-án jár le, éppen ezért a parlament valószínűleg már csak a következő kormány alatt tudja elfogadni a javaslatot.
Nagy Andor kiemelte: az állam hiába alkot konszenzusos, jó törvényeket, ha azokat a közigazgatás szereplői nem tartják be, ezért egy jövőbeni kormánynak az állami példamutatással és a környezetvédelmi politika rendbetételével kell kezdenie a munkáját.
Az ellenzéki politikus kijelentette: a jelenleg környezetvédelmi kormányzat "bort iszik és vizet prédikál", amit mi sem bizonyít jobban, mint a 2008-ban elfogadott Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia megvalósítatlan elemei, az állam energiatakarékossági támogatásainak sikertelensége, valamint a szén-dioxid-kvóták eladása körüli botrány. Nagy Andor megjegyezte: szerinte a kibocsátási egységekből származó, eredetileg kizárólag környezetvédelmi célokra felhasználható mintegy 28,4 milliárd forintos bevétel bekerült a költségvetésbe, és azt a kormány már el is költötte.
A KDNP környezetvédelmi politikusa szerint Magyarországon egyebek mellett ambiciózusabb megújuló stratégiára, valamint decentralizált, helyi biomassza erőművek hálózatára van szükség az energiatermelésben.
A politikai pártok teljes egyetértése garantálja, hogy kormányzati ciklusokon átívelő lépések indulhassanak a klímaváltozás megakadályozása érdekében - mutatott rá Szili Katalin.
A kormánypárti képviselő rámutatott: a klímatörvény tervezetének benyújtási határideje 2010. február 28-án jár le, éppen ezért a parlament valószínűleg már csak a következő kormány alatt tudja elfogadni a javaslatot.
Nagy Andor kiemelte: az állam hiába alkot konszenzusos, jó törvényeket, ha azokat a közigazgatás szereplői nem tartják be, ezért egy jövőbeni kormánynak az állami példamutatással és a környezetvédelmi politika rendbetételével kell kezdenie a munkáját.
Az ellenzéki politikus kijelentette: a jelenleg környezetvédelmi kormányzat "bort iszik és vizet prédikál", amit mi sem bizonyít jobban, mint a 2008-ban elfogadott Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia megvalósítatlan elemei, az állam energiatakarékossági támogatásainak sikertelensége, valamint a szén-dioxid-kvóták eladása körüli botrány. Nagy Andor megjegyezte: szerinte a kibocsátási egységekből származó, eredetileg kizárólag környezetvédelmi célokra felhasználható mintegy 28,4 milliárd forintos bevétel bekerült a költségvetésbe, és azt a kormány már el is költötte.
A KDNP környezetvédelmi politikusa szerint Magyarországon egyebek mellett ambiciózusabb megújuló stratégiára, valamint decentralizált, helyi biomassza erőművek hálózatára van szükség az energiatermelésben.
forrás: stop.hu/MTI
