Nem várhat magára a fosszilis tüzelőanyag-felhasználásunk csökkentése
Nem várhat magára a fosszilis tüzelőanyag-felhasználásunk csökkentése. Többek között ez a következtetése annak a fórumnak, amit a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, és a budapesti brit Nagykövetség szervezett közösen a tavaly elfogadott brit, és a készülő magyar klímatörvényről.
Az éghajlatváltozás az egyik legriasztóbb jel a számos közül, hogy túlhasználjuk Földünk erőforrásait. Egyszerre kell alkalmazkodni a már elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz, és csökkenteni az ezt okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. Ennek egyik legfőbb forrása a fosszilis tüzelőanyagok használata. Magyarországon ennek csökkentése nemcsak az éghajlatváltozás szempontjából fontos, hanem a külső forrásoktól való függőségünk miatt is elkerülhetetlen. Kőolaj tekintetében 86%, földgáz esetében 82%, szén esetében 40%-ban függünk az importtól.
A globális összefogás, és célok kitűzése mellett országos, helyi szinten születhetnek meg a valódi a megoldások az éghajlatvédelem érdekében. Ezek egyik eszköze lehet a klímatörvény. A brit Parlament 2008-ban fogadta el klímatörvényét, mely 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80 %-os csökkentését tűzte ki célul.
A magyar Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot kérte fel, hogy szakmapolitikailag készítse elő az éghajlatváltozási kerettörvényt. Ennek többek között meg kell határoznia az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit, és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait. Meg kell alapoznia egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely ütemezetten mérsékeli a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását.
A globális összefogás, és célok kitűzése mellett országos, helyi szinten születhetnek meg a valódi a megoldások az éghajlatvédelem érdekében. Ezek egyik eszköze lehet a klímatörvény. A brit Parlament 2008-ban fogadta el klímatörvényét, mely 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80 %-os csökkentését tűzte ki célul.
A magyar Országgyűlés a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot kérte fel, hogy szakmapolitikailag készítse elő az éghajlatváltozási kerettörvényt. Ennek többek között meg kell határoznia az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit, és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait. Meg kell alapoznia egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely ütemezetten mérsékeli a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását.
