Hírek az NFFT-ről
A fenntartható társadalomban teljesen más intézményrendszerre lenne
szükség, a mait az alapoktól kellene megváltoztatni: adózni csak a
fogyasztás után kellene, az egészségügy pedig a megelőzésben lenne
érdekelt.
Pitti Zoltán közgazdász, és Gyulai Iván ökológus az NFFT tagja beszélgettek a Gazdasági Rádióban az átmenet nehézségeiről.
Az NFFT az addósságcsapdáról szervezett konferenciát.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Jövőkereső címmel országos konferenciát szervez a Tükörben a Világ kiállításhoz kapcsolódóan az Iparművészeti múzeumban 2010. április 20-án.
A Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a
Magyar Közgazdasági Társaság, valamint az MTA Világgazdasági Kutató
Intézet szakértői kerekasztal-sorozatot rendez a fenntarthatóság
aktuális problémáinak megvitatására.
Mire van szüksége egy emberi lénynek? Egy korty vízre, betevő falatra,
szerető ölelésre, biztonságos közegre, szabadságra... A boldogságot
sokféle módon keressük, és minden egyes lépésünk kihat a természetre és
embertársaink életére is.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megtartotta ciklust záró,
értékelő ülését.
Az Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács soron következő ülése március
17-én 10 órakor lesz a Parlament Delegációs termében. A Tanács megtárgyalja
többek között a zöld gazdaság kérdését, értékeli az éghajlatvédelmi
törvény körül kialakult helyzetet, valamint szó lesz a felülvizsgálatra
kerülő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia koncepciójáról is.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalása a Duna térségének védelméről és fenntartható használatáról.
Interjú Gyulai Iván ökológussal, az NFFT civil tagjával az éghajlatvédelmi törvényről a Borsod Online-on.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem születik döntés a klímaváltozásról
szóló kerettörvényről, amely egyebek közt az éghajlatváltozáshoz való
alkalmazkodást, valamint az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági
eszközeit szabályozta volna. A szocialisták a saját, a Fidesz és a KDNP
által is támogatott javaslatuk mögül hátráltak ki.
Létezik vajon olyan bornírt ötlet, amelynek a parlamenti
előterjesztéséhez ne lehetne önként vállalkozó honanyát vagy honatyát
találni? A kérdés költői, az viszont tény, hogy az utóbbi években
mindig akadt néhány bátor demokrata olyan részérdekek harcos
képviseletére, mint a nemdohányzók jogainak korlátozása vagy a régió
leghézagosabb ügynöktörvényének végső kiherélése.
Hétfőn dönt a parlament a klíma törvényről, az elvileg hárompárti
támogatást élvező törvényjavaslat elfogadása azonban a párthatárokon
átnyúló gazdasági érdekcsoportok intenzív ellenállása miatt továbbra is
bizonytalan. A jogszabály sorsa a tegnapi budapesti Klímacsúcson is
központi téma volt: minden felszólaló az igen szavazat mellett érvelt,
miközben néhány utcával arrébb, a képviselői irodaházban egymásnak
adták a kilincset a törvény megfúrásán az utolsó pillanatig dolgozó
lobbisták.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló
energiaforrások részarányának növelése, valamint a klímaváltozáshoz
való alkalmazkodás - egyebek mellett ezek lesznek a magyar "zöld hét"
legfőbb témái. Az Országgyűlésben kedden tartják az éghajlatvédelmi
kerettörvény általános és részletes vitáját, pénteken pedig a II.
Magyarországi Klímacsúcsra kerül sor, melyet már most is komoly
érdeklődés övez. Kérdés azonban, hozzásegít-e mindez a környezetvédelmi
célok eléréséhez?
A négy párt egyetértésével az éghajlat védelméről benyújtott
törvényjavaslatot a szocialisták, a Fidesz és a KDNP is támogatja,
azonban az SZDSZ-frakció többsége nem fogadja el – derült ki az
előterjesztés keddi, parlamenti vitájában.
Egy tartózkodástól eltekintve az Országgyűlés Környezetvédelmi
bizottsága hétfői ülésén egyhangúlag támogatta az éghajlatvédelmi
kerettörvény általános parlamenti vitára bocsátását.
Az éghajlatvédelmi kerettörvényhez benyújtott négy módosító indítvány
egyike sem kapott többségi támogatást az Országgyűlés gazdasági
bizottságának keddi ülésén.
Interjú Nagy Andorral, az NFFT társelnökével az index.hu-n.
Dr. Katona Béla, az Országgyűlés és egyben a Nemzeti Fenntartható
Fejlődés Tanács elnöke örömmel üdvözölte, hogy a klímatörvény
elkészítéséről 2009 júniusában meghozott konszenzusos országgyűlési
határozat után, a civilszervezetek is egységesen kiállnak a
törvénytervezet parlamenti vitájának érdekében.
Harminc környezetvédő és szociális civil szervezet kezdeményezett
aláírásgyűjtést az éghajlatvédelmi kerettörvény mielőbbi
parlamenti elfogadása érdekében. A kezdeményezéshez már több mint 300 szervezet csatlakozott.
Szili Katalin (MSZP), az NFFT tiszteletbeli elnöke, Nagy Andor (KDNP), Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Velkey Gábor (SZDSZ) az NFFT tagjai 2010. január 29-én benyújtották az éghajlatvédelmi törvény tervezetét az Országgyűlés számára.
Civin Vilmossal, az NFFT Energia - Klíma Munkacsoportjának tagjával beszélgetett Márványi Péter a Gazdasági Rádióban az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetéről.
A Parlament elé kerülhet az éghajlatvédelmi kerettörvény, melyet a Nemzeti
Fenntartható Fejlődési Tanács 2010. január 21-i ülésén fogadott el.
Beszélgetés Láng Istvánnal a Világgazdaságban.
2009. december 14-én az Országgyűlés az összes parlamenti párt egyetértésével elfogadta Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló OGY határozatot, melyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezett, és a Tanács parlamenti képviselő tagjai nyújtottak be - Dr. Szili Katalin, Ékes József, Dr. Nagy Andor, Velkey Gábor és Tóbiás József.
Svájcban folytatott tárgyalásokat Katona Béla, az Országgyűlés elnöke;
a kétnapos látogatás során találkozott és tárgyalt a Nemzeti Tanács és
az Államtanács elnökével, illetve a külügyminiszterrel is – közölte az
Országgyűlés sajtószolgálata szerdán az MTI-vel.
Alapvető fontosságúnak, társadalmi vitára alkalmasnak tartották a
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Jövőkereső című,
Magyarország ökológiai-gazdasági-társadalmi helyzetét fenntarthatósági
szempontból számba vevő tanulmányát a Parlamentben felszólaló
képviselők tegnap.
A közgazdaságtannak teljesen új alapokra kell helyeznie tevékenységét, mert a gazdasági fenntarthatóság olyan tényezőktől is függ, amelyeket a közgazdaságtan nem mér, és abba beépíteni is lehetetlen - mondta Róna Péter közgazdász a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács által szervezett "A GDP-n túl: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jólét mérése" című konferencián.
Az anyagi javak feltétlen kultusza helyett, olyan értékek egyensúlyára
van szükség, mint például az egészség, a biztonság, a szeretet és a
természetes környezet - mutatott rá a Nemzeti Fenntartható Fejlődési
Tanács (NFFT) civil oldala csütörtökön, a tanács első évének
értékelésén Budapesten.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) pénteken elfogadta az
ország állapotáról szóló "Jövőkereső" című jelentést, amelyet az
Országgyűlés elé is beterjesztett.
Van ilyen? Létezik még jó hír annyiféle válsággal sújtott világunkban
és különösképp hazánkban, ahol a jelen gondjait a jövőtől való félelem
is súlyosbítja? Van olyan értékrend a mai Magyarországon, amelyet
szocialista és fideszes képviselők, katolikus plébánosok és
szakszervezeti vezetők, zöld aktivisták és pénzügyi szakértők közösnek
fogadnak el? Létezhet négypárti grémium, amelyben mindenki bizalmat
szavaz egy szocialista politikusnak, s ahol ugyanakkor az egyházak
pozitív szerepének hangsúlyozása is természetesnek számít? - Hegyi Gyula írása a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Jelentéséről.
Nem várhat magára a fosszilis
tüzelőanyag-felhasználásunk csökkentése. Többek között ez a
következtetése annak a fórumnak, amit a Nemzeti Fenntartható Fejlődési
Tanács, és a budapesti brit Nagykövetség szervezett közösen a tavaly
elfogadott brit, és a készülő magyar klímatörvényről.
„Aszály mindig volt és mindig lesz. Az aszályra való felkészülést akkor kell elkezdeni, amikor még esik az eső.”
Az elmúlt hetekben vita kerekedett José Manuel Barroso és az európai
civil szervezetek között arról, hogy a versenyképességet, vagy az
együttműködést kell-e az európai fejlődés középpontjába állítani. Az
EurActiv.hu a brüsszeli eszmecsere eredményeiről és a Bizottság régi-új
elnökének neoliberális elképzeléseiről kérdezte Schmuck Erzsébetet, a
Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának (NFFT) titkárát, aki bízik
abban, hogy Barroso a civilek hatására változtatni fog álláspontján.
Az ország jelenlegi állapotáról - gazdasági, politikai, társadalmi -
készített jelentést a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. Láng
István akadémikus szerint a dokumentum "brutálisan őszinte".
„Társadalmilag és környezetileg is fenntartható stratégiákat kell kidolgozni" - A
gazdaságpolitikai vezetőknek túl kell lépniük a versenyképesség,
valamint a gazdasági növekedés feltétlen követésén, és a problémákat
teljes rendszerben kezelő, társadalmilag és környezetileg is
fenntartható stratégiákat kell kidolgozniuk – állapították meg a
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) képviselői pénteken a
szervezet készülő országjelentését bemutató sajtótájékoztatón
Budapesten.
Teljes politikai konszenzusnak, és kormányzati példamutatásnak kell
megelőznie az éghajlatvédelmi törvény elfogadását - állapította meg
Szili Katalin (MSZP), az Országgyűlés volt elnöke, illetve Nagy Andor
(KDNP), a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke csütörtökön,
egy, a jogszabálytervezetről szóló konferencián Budapesten.
Közel egy éve alakult meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, mely
a Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő
testület. A Tanács a társadalom széles körét reprezentálja a parlamenti pártok
képviselőitől kezdve a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a
gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói
szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Rektori
Konferencia, és a civil szervezetek képviselőiig.
Fontos, hogy a fiatalok megértsék a klímaváltozás elleni küzdelem
jelentőségét - hangsúlyozta Margot Wallström, az Európai Bizottság
alelnöke szombaton Budapesten a fenntartható fejlődésről és a
klímaváltozásról rendezett fórumon. Margot Wallström, az Európai
Bizottság klímaváltozás elleni küzdeleme kampányának keretében jött
Budapestre. A fórumon Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés
Tanácsa (NFFT) tiszteletbeli elnöke szólt arról, hogy Magyarországon
egy évvel ezelőtt megalakult az NFFT, amely jelentést írt a magyar
helyzetről, és a tanács február végéig elkészíti a klímatörvény
normaszövegét.
Katona Béla lett Szili Katalin utódja az Országgyűlés, és így a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnökeként. Megválasztásakor kifejtette, hogy a Fenntartható Fejlődés Tanácsnak tovább kell
folytatni a munkáját. Szili Katalin a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke lett.
Verseny helyett együttműködést javasol Magyarország, és az egész világ
számára tegnap (szeptember 8.) bemutatott jelentésében a Nemzeti
Fenntartható Fejlesztési Tanács. A dokumentumot bemutató Vida Gábor
akadémikus szerint a fejlődés nem egyenlő a növekedéssel, ezért le kell
szoknunk arról a kényszeres szokásunkról, hogy mindennek növekednie
kell.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2009. augusztus 28-i ülésén elfogadta a Jövőkereső - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak című dokumentum tervezetét. A jelentést a következő hetekben számos, a társadalom széles rétegeit képviselő szervezet megtárgyalja. A végleges változatot a Tanács októberi ülésén fogja megvitatni, majd az Országgyűlés elé kerül.
Elfogadta az Országgyűlés az Éghajlatváltozási kerettörvény előkészítéséről szóló OGY határozatot, mely megbízza a kerettörvény szakmapolitikai előkészítésével a Nemzeti Fenntartható Fejődési Tanácsot.
Mára 70 országgyűlési képviselő, 153 civil szervezet és több mint 10
ezer lakossági támogató sorakozott fel a Magyar Természetvédők
Szövetségének (MTvSz) Klímatörvény kezdeményezése mögé.
Az NFFT parlamenti képviselő tagjai benyújtották az Országgyűlésnek az Éghajlatvédelmi kerettörvénnyel kapcsolatos határozati javaslatukat. A Tanács elnöke, a parlamenti frakciók Tanácsba delegált tagjai,
valamint a Tanács volt tagja, Katona Kálmán 2009. május 22-én
benyújtották az Éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló OGY
határozati javaslatukat, melyet az NFFT is támogatott.
Ahhoz, hogy Magyarországon, illetve a világban a jelenlegi gazdasági
válság leküzdhető legyen, a globális és a lokális nézőpontot ötvöző,
úgynevezett glokális gondolkodásra van szükség - hangoztatta Szili
Katalin, az Országgyűlés elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
vezetője, a Tanács által szervezett,
Kiutak a gazdasági válságból, a fenntartható fejlődés irányai című
konferencián.
"Jelenleg 30 százalékkal többet aknázunk ki a Föld erőforrásaiból, mint amennyit szabadna, ez így sokáig nem mehet tovább" - a gondolkodásmód változásának szükségességét hangoztatta a fenntartható
fejlődés megteremtése érdekében Szili Katalin az Országgyűlés, és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke Pécsett.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács erre az esztendőre vállalt
legnagyobb feladata Magyarország fenntarthatósági jelentésének
elkészítése – mondta Schmuck Erzsébet a Vasárnapi Újságnak adott interjújában.
Tatabányán rendezik meg március 26-29. között a Környezet- és Természetvédelmi Társadalmi Szervezetek 19. Országos Találkozóját.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) mai ülésén, több — az ország jövője szempontjából is — kiemelkedő jelentőségű témakört tárgyalt, és fontos javaslatokat fogalmazott meg.
Polgármester, önkormányzati szövetség,
civil szervezetek képviselői tettek látogatást Franciaországból a
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnál. A megbeszélések fő témája a
klímatudatosság, és az éghajlat védelmében szükséges teendők voltak,
nemzeti és települési szinten egyaránt.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága közös Munkabizottsága a víz stratégiai szerepének
biztosítása és jó minőségének megőrzése érdekében nemzeti vízstratégia
elkészítését kezdeményezi, melynek szakmai-tudományos megalapozásában
közre kíván működni.
A Tanács január 16-i ülésének fő témája az energia- és éghajlatvédelem
kérdései voltak, melynek különös aktualitást adott az orosz-ukrán
gázválság. Miután a Tanács meghallgatta a Környezetvédelmi és Vízügyi,
valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumok
képviselőinek tájékoztatóját, állásfoglalást fogadott el az energia- és
klímapolitika aktuális kérdései címmel.
2009. január 7-én megalakult a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Energia-Klíma Munkacsoportja.
2008. december 5-én tartotta alakuló ülését a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Szakmai-Tudományos Munkabizottsága.
Az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen november 14-én 10 órai kezdettel a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában (Miskolc, Erzsébet tér 3.) regionális fórumot szervez a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) létrehozásának céljairól és a fenntartható fejlődés aktuális kérdéseiről.
Az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen november 11-én 15 óra kezdettel a Veszprémi Akadémiai Bizottság székházában (Veszprém, Vár u. 37.) regionális fórumot szervez a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) létrehozásának céljairól és a fenntartható fejlődés aktuális kérdéseiről.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács célkitűzése, hogy a jövő generációja számára fennmaradjon a méltó élet lehetősége, ezért azon munkálkodik, hogy bármely mai döntésben tükröződjék a jövő generációk, a fenntartható társadalom érdeke. A fenntarthatóság váljék a fejlődés hajtóerejévé!
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre. Fő tevékenységi területe a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.
