A civil szervezetek választási eljárásának szabályzata

(kivonat)

 

  1. Egy regisztrált civil szervezetet egy képviselő képvisel, s egy személy csak egy civil szervezet képviselőjeként vehet részt a delegálási eljárásban. A delegálási (választási) eljárásban csak a mandátumát igazolni képes képviselő vehet részt.
  2. A delegálási eljárásban (a választásban) minden mandátumát igazolt civil szervezeti képviselő választásra jogosult, a választásban egy szavazata van, továbbá tanácstaggá választható (ha a választás idejében a választás helyén tartózkodik és a jelölést elfogadta).
  3. A delegáltak választása az 57/2008. (V. 22.) OGY határozat 3.3. pontja szerinti kategóriákban külön-külön – szekciókban – történik, minden civil szervezet csoport két delegált (NFFT tag) megválasztására jogosult.
  4. A választás során először jelöltlistát kell összeállítani. Jelöltnek bármelyik mandátumát igazolt, jelen lévő civil szervezeti képviselő javasolható, aki a jelölést elfogadja. A jelölt képviselő jogosult magát, tevékenységét, az őt küldő civil szervezetet röviden bemutatni. A bemutatkozásra a választást levezető szekcióelnök, a jelöltek számának megfelelően, időbeli korlátot szabhat.
  5. A szavazatszámláló bizottság elnöke a szekcióelnök, további legalább két tagját a választásra jogosult, de jelöltként nem induló civil szervezeti képviselők közül a szekciót alkotó civil szervezeti képviselők választják maguk közül nyílt szavazással.
  6. A jelölés lezárultával a jelen lévő, mandátumát igazolt képviselők titkos szavazással választják meg delegáltjaikat. Érvényesen választani úgy lehet, hogy a szavazólapra a jelöltlistán szereplők közül kettő vagy egy személy nevét kell felírni. Érvénytelen a szavazat, ha azon egynél kevesebb vagy kettőnél több jelölt van feltüntetve. Érvénytelen továbbá az arra a személyre leadott szavazat, aki nem volt a jelöltlistán. Delegált lesz az a két személy, akik a legtöbb szavazatot kapták, feltéve, hogy a leadott érvényes szavazatok legalább felét megszerezték. Ha a szavazás során nincs egy vagy két olyan személy, aki a szavazatok legalább felét megszerezte, második fordulót kell tartani. Ha csak egy jelölt kapott legalább 50%-nyi szavazatot, akkor őt delegáltnak választották, s a második fordulóban már csak egy további delegáltat kell megválasztani.
  7. A második szavazási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban a leadott érvényes szavazatok legalább egy tizedét megszerezték, ha nincs öt ilyen jelölt, akkor a legtöbb szavazatot kapott öt jelölt indulhat.

          Ha az első fordulóban szavazategyenlőség alakult ki, s az ötödik legtöbb szavazatot kapott személlyel azonos számú szavazatot többen is kaptak, akkor a második fordulóban ötnél több jelölt is indulhat, mindazon jelöltek is, akik között az ötödik helyért szavazategyenlőség alakult ki. Ha nincs öt jelölt, akkor a második körben minden első körben jelölt indulhat.

  1. A második szavazási fordulóban az lesz megválasztott delegált, aki a szavazatok közül a legtöbbet és a második legtöbbet kapta. Ha a második helyért szavazategyenlőség alakul ki, harmadik fordulót kell tartani.
  2. A választási eljárással kapcsolatban kifogással a Tanács Elnökségéhez lehet fordulni a választás napjától számított nyolc munkanapon belül. Az Elnökség a kifogásokat harminc napon belül elbírálja, amivel szemben további fellebbezésnek helye nincs.
  3. A szavazólapokat a Titkárság köteles a fellebbezések elbírálásáig titkosan kezelve megőrizni, azután pedig haladéktalanul megsemmisíteni.

 

A fenti eljárásban megválasztott civil szervezeti képviselők tanácstagsága a választás napját követő első napon kezdődik, s a következő választás napjáig tart. Ha két, a Titkárság által szervezett választás közötti időben egy civil delegált tanácstagságáról lemond, vagy bármilyen más okból tanácstagi teendőit ellátni nem tudja, s ezért tanácstagsága megszűnik, mandátuma betöltetlen marad.