Vitafórum a fenntarthatóságról
A Budapesti Corvinus Egyetem, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a
Magyar Közgazdasági Társaság, valamint az MTA Világgazdasági Kutató
Intézet szakértői kerekasztal-sorozatot rendez a fenntarthatóság
aktuális problémáinak megvitatására.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2008 őszén alakult meg, célja, hogy a fenntarthatóság és a jövő generációk érdekei is érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalakor. Elnöke az országgyűlés mindenkori elnöke, tagjai a gazdasági, a tudományos és a civil szféra képviselői. A szervezet Jövőkereső címmel elkészítette jelentését, hazánk jelenlegi helyzetéről a fenntarthatósággal kapcsolatban, amelyet szakértői kerekasztal sorozat keretében vitatnak meg. Az első téma a világgazdasági környezet Magyarországra gyakorolt hatása volt.
Csaba László akadémikus vitaindítójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi válság ágazati jellegű, - például a befektetési bankokat érinti de a tőzsde egészét nem -, és elsősorban szabályozási hibák miatt következett be. Az egyik legnagyobb probléma, hogy több olyan tendencia van, amelyek hatásai egymást erősítik, így a foglalkoztatási és a bizalmi válság, amelyek erősen hatnak a gazdasági életre. A másik negatív jelenség a társadalmi várakozások és a gazdaság teljesítőképessége között húzódó szakadék.
Farkas Péter az MTA Világgazdasági kutatóintézetének munkatársa a válságkezelési problémákat emelte ki. Véleménye szerint nem jelent igazi megoldást, hogy a jelenlegi összetett, mélyreható és több szálon futó válságjelenségek kezelése a régi módszerekkel, például állami ösztönző csomagok kidolgozásával történik. Mint elmondta még mindig magas a hitelállomány, és az államadósságok egy részét inflációs módszerekkel fogják csökkenteni. Ez csak eltolja a problémákat, és ha időleges megoldást is jelent, a következő ciklus fellendülő szakasza mindössze három öt évig tarthat, azután újabb összeomlás következhet be. Az OECD ajánlása szerint hasznosabb volna a jövedelmeket terhelő adók csökkentése, és a gazdasági modellek átalakítása. Arra nézve, hogy ez hazánkban milyen konkrét intézkedéseken keresztül valósulhatna meg, civil szervezetek Kilencven fokos fordulat címmel, már kidolgoztak egy javaslattervezetet, amelyet hamarosan társadalmi vitára bocsátanak.
A problémák egy másik szegmense az energiaválság, amely, mint arra Palánkai Tibor akadémikus rámutatott, részben az energiaforradalom elmaradása miatt alakulhatott ki. Mivel a gazdaság szereplői az alternatív erőforrások kutatásában ellenérdekeltek, inkább a technológiák tökéletesítésén fáradoznak, amellyel például mélyebb rétegekből lehet olajat kitermelni. A megoldást a szabályozási modellek megváltoztatása jelenthetné. A monopóliumokat jelenleg az állam kontrollálja a civil szféra helyett, amit nehezebben tudnának befolyásuk alá vonni a gazdasági társulások. Ezért lenne hasznos a társadalmi szabályzórendszerek kialakítása és a civil szervezetek megerősödése.
Egy negyedik szempontból világította meg a válságok okait Vida Gábor ökológus felszólalása, aki azt hangsúlyozta, hogy végtelen növekedés, amelyről a közgazdászok beszélnek véges felületű bolygónkon nem megvalósítható. Jelenleg 2,7 termékeny hektár földterület jut egy emberre, ami a fenntarthatóság szempontjából harmincszázalékos túlnépesedést jelent. Elemzése szerint a fenntartható folyamatok legjobb példája a földi bioszféra amely évezredek óta bizonyítja flexibilitását. A jelenleg tapasztalható környezeti válság egyik fő oka, hogy az ipar és a közlekedés megbontotta a széndioxid-egyensúlyt amely a globális felmelegedéshez vezetett. A gazdaság jelenleg az emberi boldogulás eszköze helyett, annak céljaként van jelen a fejlett országok kultúrájában, és a fenntartható jövő érdekében ezen a szemléleten kellene változtatni.
Ami a tanácskozás eredményét illeti a résztvevők végül egyetértettek abban, hogy a növekedést differenciáltan kell értelmezni, mert hazánkban a helyi jellegzetességek miatt, egyes folyamatok a világtendenciáktól eltérően alakulnak. Mindazonáltal a végtelen növekedés fogalmát át kell értékelni, a megoldási stratégiáknak pedig hosszú távúaknak, 25-30 évre szólónak kell lenniük.
Mivel az Országgyűlés felkérte a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot egy Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia kidolgozására, a tanácskozásnak hamarosan folytatása is lesz. Április 14-én az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeiről és feltételeiről lesz szó, a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Csaba László akadémikus vitaindítójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi válság ágazati jellegű, - például a befektetési bankokat érinti de a tőzsde egészét nem -, és elsősorban szabályozási hibák miatt következett be. Az egyik legnagyobb probléma, hogy több olyan tendencia van, amelyek hatásai egymást erősítik, így a foglalkoztatási és a bizalmi válság, amelyek erősen hatnak a gazdasági életre. A másik negatív jelenség a társadalmi várakozások és a gazdaság teljesítőképessége között húzódó szakadék.
Farkas Péter az MTA Világgazdasági kutatóintézetének munkatársa a válságkezelési problémákat emelte ki. Véleménye szerint nem jelent igazi megoldást, hogy a jelenlegi összetett, mélyreható és több szálon futó válságjelenségek kezelése a régi módszerekkel, például állami ösztönző csomagok kidolgozásával történik. Mint elmondta még mindig magas a hitelállomány, és az államadósságok egy részét inflációs módszerekkel fogják csökkenteni. Ez csak eltolja a problémákat, és ha időleges megoldást is jelent, a következő ciklus fellendülő szakasza mindössze három öt évig tarthat, azután újabb összeomlás következhet be. Az OECD ajánlása szerint hasznosabb volna a jövedelmeket terhelő adók csökkentése, és a gazdasági modellek átalakítása. Arra nézve, hogy ez hazánkban milyen konkrét intézkedéseken keresztül valósulhatna meg, civil szervezetek Kilencven fokos fordulat címmel, már kidolgoztak egy javaslattervezetet, amelyet hamarosan társadalmi vitára bocsátanak.
A problémák egy másik szegmense az energiaválság, amely, mint arra Palánkai Tibor akadémikus rámutatott, részben az energiaforradalom elmaradása miatt alakulhatott ki. Mivel a gazdaság szereplői az alternatív erőforrások kutatásában ellenérdekeltek, inkább a technológiák tökéletesítésén fáradoznak, amellyel például mélyebb rétegekből lehet olajat kitermelni. A megoldást a szabályozási modellek megváltoztatása jelenthetné. A monopóliumokat jelenleg az állam kontrollálja a civil szféra helyett, amit nehezebben tudnának befolyásuk alá vonni a gazdasági társulások. Ezért lenne hasznos a társadalmi szabályzórendszerek kialakítása és a civil szervezetek megerősödése.
Egy negyedik szempontból világította meg a válságok okait Vida Gábor ökológus felszólalása, aki azt hangsúlyozta, hogy végtelen növekedés, amelyről a közgazdászok beszélnek véges felületű bolygónkon nem megvalósítható. Jelenleg 2,7 termékeny hektár földterület jut egy emberre, ami a fenntarthatóság szempontjából harmincszázalékos túlnépesedést jelent. Elemzése szerint a fenntartható folyamatok legjobb példája a földi bioszféra amely évezredek óta bizonyítja flexibilitását. A jelenleg tapasztalható környezeti válság egyik fő oka, hogy az ipar és a közlekedés megbontotta a széndioxid-egyensúlyt amely a globális felmelegedéshez vezetett. A gazdaság jelenleg az emberi boldogulás eszköze helyett, annak céljaként van jelen a fejlett országok kultúrájában, és a fenntartható jövő érdekében ezen a szemléleten kellene változtatni.
Ami a tanácskozás eredményét illeti a résztvevők végül egyetértettek abban, hogy a növekedést differenciáltan kell értelmezni, mert hazánkban a helyi jellegzetességek miatt, egyes folyamatok a világtendenciáktól eltérően alakulnak. Mindazonáltal a végtelen növekedés fogalmát át kell értékelni, a megoldási stratégiáknak pedig hosszú távúaknak, 25-30 évre szólónak kell lenniük.
Mivel az Országgyűlés felkérte a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot egy Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia kidolgozására, a tanácskozásnak hamarosan folytatása is lesz. Április 14-én az adósságcsapdából való kitörés lehetőségeiről és feltételeiről lesz szó, a Budapesti Corvinus Egyetemen.
