SDG

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (Sustainable Development Goals) a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia tükrében

A globális problémák megoldására irányuló Milleniumi Fejlesztési Célokra (Milleneum Development Goals, MDG) épülő, és annak folytatását jelentő Fenntartható Fejlődési Célokról a 2012-es Rio+20 Fenntartható Fejlődési Konferencián született döntés. Az Egyesült Nemzetek kormányokkal, tudósokkal, illetve a civil társadalommal kooperálva alkotta meg a 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszert. A sikeres együttműködésben komoly szerepe volt Kőrösi Csabának (korábbi ENSZ nagykövetnek, aki jelenleg az NFFT Tanácsülések állandó meghívottja), aki Macharia Kamau-val társelnökségben vezette a globális ENSZ célokat megfogalmazó munkacsoportot (Open Working Group, OWG).

E munka eredményeként az ENSZ 193 tagállama 2015. szeptember 25.-én elfogadta a 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljairól benyújtott a 17 célt, és 169 feladatot tartalmazó javaslatcsomagot.

1. cél:

A szegénység minden formájának felszámolása a világ minden részén

2. cél:

Az éhínség megszüntetése, élelmiszer-biztonság és élelmezés javítása, fenntartható mezőgazdaság elősegítése

3. cél:

Egészséges élet és jólét biztosítása korosztálytól függetlenül mindenkinek

4.cél:   

Magas színvonalú, befogadó és méltányos oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása mindenki számára

5. cél:

A nemek közötti egyenlőség biztosítása és a nők és lányok esélyeinek növelése

6. cél:

A vízhez és a köztisztasághoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodás

7. cél:

Megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

8. cél:

Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés elősegítése, teljes és termelékeny foglalkoztatottság és tisztességes munka biztosítása mindenki számára

9. cél:

Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, inkluzív és fenntartható iparosítás elősegítése és az innováció ösztönzése

10. cél:

Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

11. cél:

Befogadó, biztonságos, ellenállóképes és fenntartható városok és egyéb települések kialakítása

12. cél:

Fenntartható fogyasztási és termelési módok kialakítása

13. cél:

Azonnali intézkedések foganatosítása az éghajlatváltozás és hatásai kezelésére

14. cél:

Az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében

15. cél:

A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának elősegítése, fenntartható erdőgazdálkodás, sivatagosodás megfékezése, a talaj állapotromlásának megállítása és visszafordítása, a biológiai sokféleség eltűnésének megfékezése

16. cél:

Békés és befogadó társadalmak megteremtése a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, jól működő, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten

17. cél:

A végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődésért dolgozó Globális Partnerség megújítása

 

E 17 általános célhoz (goals) tehát 169 feladat(targets) tartozik. A feladatok között vannak tartalmi, anyagi célok, és vannak intézményi célok. Az anyagi feladatok azt fogalmazzák meg, hogy mit tartunk fenntartható állapotnak vagy milyen fejlődési változást kell elérnünk. Az intézményi feladatok a fejlődés elérhetőségének vagy a fenntarthatóság biztosíthatóságának intézményi, kompetencia feltételeit írják körül. Ez utóbbiak általában a legszegényebb, vagy a fejlődő országokra reflektálnak. Ezek között is döntő többségben vannak az olyan, a fejlett országoknak szánt feladatok, amelyekkel a fejlődő országok intézményes képességeinek javításában vállalhatnak szerepet, például anyagi támogatással, technikai segítségnyújtással vagy technológiatranszferek révén.

Kőrösi Csaba kiemelte: a fenntartható jövő csak akkor lehetséges, ha úgy oldják meg a problémákat, hogy a jövő generációk megélhetését sem veszélyeztetik. A célok elérésének alapja kizárólag a kormányok, a civilek, a tudományos és a gazdasági élet szereplőinek együttműködése lehet, csak így lehet eljutni a jelenlegi nem fenntartható fejlődési pályától a fenntarthatóig - mutatott rá.

A célokkal kapcsolatban közölte: bár Magyarország a tárgyalások vezetőjeként semleges szerepet töltött be, a kidolgozott célok megfelelnek a magyar szempontoknak. Ezt bizonyítja a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai között fennálló erős korreláció. Az NFFS a négy nemzeti erőforrás által karakterizált térben 34 stratégiai célt és ezekhez kapcsolódóan 77 teendőt (feladatot) tartalmaz. A magyar közpolitikában az NFFS hatálya alá a fenntarthatósági stratégiai tervezés és cselekvés tartozik, míg a fejlődő országok támogatása, az egyetemes fejlesztés céljainak megvalósítása a külügyi-külgazdasági politika része.

Ezért az SDG-k megvalósítása Magyarországon két terület (a fenntarthatósági és a külpolitikai-külgazdasági) párhuzamos, logikájukban külön-külön különböző, de egymással mégis kapcsolatban lévő cselekvését igényli.

A továbbiakban – leválasztva a külügyi-külgazdasági jellegű alcélokat – a maradék SDG célokat és alcélokat vetjük egybe az NFFS hajtóerőit, céljait, mutatóit és teendőit magukba foglaló készlettel.

Értelemszerűen a 14. SDG (Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata) Magyarország részére nem releváns szakterület. A releváns általános célokhoz is tartozhat olyan feladat, ami megint csak nem feladat Magyarország számára, például azért, mert a meghatározott célt már túlteljesítettük (például a csecsemőhalandóság esetén), vagy a jelzett céllal kapcsolatos probléma Magyarországon marginális (a közúti balesetek aránya a halálokok között itthon nagyon alacsony).

Elemzésünk szerint az SDG-k 169 feladata (target-je) közül – a külügyi, fejlesztési együttműködési, intézményfejlesztési jellegű feladatok (58 db) elkülönítése és az irreleváns feladatok (28 db) kiszűrése után – 83 db feladat tartozik az NFFS hatáskörébe (az alcélok 49%-a). Ezen feladatok hazai fenntarthatósági politikai relevanciáját ugyan még részletesen kell elemezni, de előzetesen annyi látható, hogy az NFFS céljai-eszközei és a fenntarthatósági szempontból Magyarországon releváns 83 SDG feladat között viszonylag jó korreláció figyelhető meg.

Az NFFS céljainak teljesítését még hangsúlyosabbá teszi megvalósításának globális relevanciája.

Infografika