A nettó zéró karbonkibocsátás elérésének kihívásai (2021/4. online műhelyértekeztelet) - NFFT

Eseménynaptár

05.10.

2024. május 10.

NFFT Tanácsülés

04.22.

2024. április 22.

Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvény

03.13.

2024. március 13.

NFFT Tanácsülés

10.04.

2023. október 4 - 6.

EEAC éves konferencia

Beágyazott alkalmazások

Humán_Sári_

Nagy kép

A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen az emberi erőforrás: megvalósulásához szükség van megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban elő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Az ember immár a közgazdasági mérések szerint is a nemzet legfontosabb erőforrásává vált.

Társadalom

Nagy kép

A nemzet társadalmi erőforrásait az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és a bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a kulturális tevékenységek és a kulturális örökség alkotják. A közös történelem, a  hagyományok, valamint az ezek továbbadásáért és a társadalom többi tagjáért, továbbá a jövő nemzedékekért érzett felelősség összetartó erőt képvisel, és alkalmakat teremt az együttműködésre, a nemzeti összetartozás érzésének megélésére.

Környezet

Nagy kép

A természeti erőforrások megfelelő mennyisége és minőségi állapota elengedhetetlen. A természeti erőforrások által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások a természetes es az ember által módosított ökoszisztémák által a társadalom számára biztosított közvetett és közvetlen hasznokat jelentik. Ilyen hasznok a termeléssel összefüggő szolgáltatások (pl. élelem), a természeti körfolyamatokkal kapcsolatos szabályozó szolgáltatások (pl. klimaszabályozas), a támogató szolgáltatások (pl. tápanyag-körforgás), és a kulturális szolgáltatások (pl. pihenés-feltöltődés).

Gazdaság

Nagy kép

A gazdasági erőforrások jelentik az alapot az adott társadalom anyagi gyarapodásához. A termelőeszközök technikai színvonala, az infrastruktúra minősége, a befektetési-hitelezési intézmények megbízhatósága nemcsak az előállított javak érteket határozzak meg, de a termelés-fogyasztás során igénybe vett természeti tőke nagyságára is hátassal vannak. Az emberi erőforrások hasznosítása és kiteljesedése szinten elképzelhetetlen gazdasági erőforrások nélkül.

Hírek

A nettó zéró karbonkibocsátás elérésének kihívásai (2021/4. online műhelyértekeztelet)

Mik a nettó zéró karbonkibocsátás elérésének kihívásai? Az NFFT múlt heti műhelyértekezletén erre kereste a választ a meghívott előadóival!

A vitaindító előadást Kőrösi Csaba, a KEH környezeti fenntarthatóságért felelős igazgatója és Mezősi András, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, kutató főmunkatársa tartotta.

Az online műhelyértekezleten szó volt az ágazatok jelenlegi kibocsátásáról és a 2050-re kitűzött célokról. A kibocsátáscsökkentés lehetőségei kapcsán Kőrösi Csaba kiemelete, hogy valamennyi területen a fogyasztás csökkentése mellett a technológiaváltás és a hatékonyság növelése kulcsfontosságú. A közlekedés tekintetében egy komplett rendszerváltás szükséges (a háttérinfrastruktúra, a közlekedés szervezésének megújítása stb.). A kibocsátáscsökkentés elérése során sem költségek, sem az eredmények nem lineárisok, az utolsó 20% elérése nagyobb erőfeszítést igényel majd minden bizonnyal, mint az első 20%. Ugyan a covid-19 világjárvány 6-7%-os kibocsátáscsökkentést eredményezett a világon, ezt az ütemet valószínűleg a következő években nem lehet tartani. A gazdaság visszafogása nem is lehet cél, azonban egy struktúraváltás, a körforgásos gazdaság, a gondos erőforrásgazdálkodás elengedhetetlen a karbonsemlegességhez.

Mezősi András kiemelete az energiaszektor dekarbonizációjának négy alapbástyáját: az elekrtifikációt az energiaszektor minden területére, beleértve a közlekedést, az épületeket és az ipari energiafelhasználást is; a hidrogénfelhasználás növelése; a karbonmegkötés és felhasználás (CCUS) illetve az energiahatékonyságot az energiaszektor minden szegmensében.

Ezek mindegyike szükséges a közel nulla energiaszektor ÜHG kibocsátásához. Ebből következik a megújuló áramtermelés felfutása (elsősorban szél és PV) és az ehhez elengedhetetlen jelentős áramtároló kapacitás kiépítése. Mezősi András kitért még a halasztott cselekvés és korai cselekvés különböző forgatókönyveire, és az ehhez kapcsolódó költségtöbbletek különbségére.

A Tanács a következő online műhelyértekezletét április 15-én tartja!

sdg wellbeing


EHJ!



videó2


videó 3


hirek videó