Felszólalás adatai
98. ülésnap (2023.12.12.), 61-65. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája |
Felszólalás ideje | 9:35
|
Felszólalások: 57-60 61-65 65-69 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. A határozathozatalokra, tisztelt képviselőtársaim, a holnapi üléspunkon kerül sor.
Most soron következik a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5882. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. november 30-án megtárgyalta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló T/5882. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítások célja az, hogy a büntetőjog mindhárom területén elsősorban a szakma által megfogalmazott igényekre adjon szakmai konszenzust élvező, modern, egyben előremutató válaszokat, ezáltal hatékonyabbá tegye a büntetőjog alkalmazását és erősítse a törvények garanciális tartalmát.
A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, amely nyelvhelyességi, kodifikációs és jogtechnikai pontosításokat tartalmazott.
(10.00)
A módosítás rendezi a törvényjavaslat új rendelkezéseinek a vagyonelkobzás végrehajtási folyamatába tartozó egyéb elemekkel való kapcsolatát.
(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A módosítás nélkül nem egyértelmű, hogy vagyonelkobzás alá eső ingóságra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igényt tarthat eredetben is. A módosítás folytán gépjárművek esetén a nyomozó hatóság nyilatkozatának beszerzése az elsődleges.
A törvénymódosítás mindenképpen támogatásra érdemes, erre kérem képviselőtársaimat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Jelzi államtitkár úr, hogy igen. Parancsoljon! Öné a szó, 15 perces időkeret áll rendelkezésére a zárszóval együtt. Parancsoljon!
DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő T/5882. számú törvényjavaslat a büntetőjogi tárgyú törvények és egyes kapcsolódó törvények módosítását tartalmazza.
A törvényjavaslat általános vitája során, 2023. november 7-én felszólaló ellenzéki képviselők kritikája nagyrészt nem a törvényjavaslatra irányult, hanem a kormány általános büntetőpolitikájával szemben fogalmazott meg kifogásokat. Magát a törvényjavaslatot az ellenzéki képviselők egyrészt azzal támadták, hogy kedvező rendelkezést tartalmaz a szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből való felfüggesztése esetén a közügyektől eltiltás tekintetében. Az ellenzéki felszólalók másik része azzal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, hogy a létrejövő kreditrendszerben az elítélt súlyos bűncselekmény esetén nem feltétlenül nyeri el a méltó büntetését, ennek kizárásához alaposabb előkészítésre lett volna szükség. A törvényjavaslathoz ugyanakkor képviselői módosító javaslat nem érkezett.
A törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottság terjesztett elő módosító javaslatot. Ezek túlnyomórészt jogtechnikai, illetve nyelvhelyességi pontosítások voltak, de mellettük a módosító javaslat kisebb részben tartalmazott néhány tartalmi módosítást is, amelyek a következők.
A büntetőeljárásról szóló törvényt érintő módosító javaslat a lefoglalás megszüntetése és a dolog kiadása esetére pontosítja annak a határidőnek a kezdetét, amelynek letelte után a jogosult által át nem vett dolgok az állam tulajdonába kerülhetnek.
A büntetés-végrehajtási reformmal összefüggő, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvényt érintő módosító javaslat jogszabályszerkesztési okból rendelkezik úgy, hogy nem lép hatályba ennek a törvénynek a 26. alcíme; az érintett rendelkezéseket az önök előtt fekvő törvényjavaslat állapítja meg újból.
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt érintő módosító javaslat egyértelművé teszi a vagyonelkobzás alá eső gépkocsik tekintetében, hogy az állam melyik szerve jogosult elsődlegesen eredeti állapotában igényelni az állam tulajdonába került gépjárműveket.
Tisztelt Ház! Szükséges reagálni a második olvasatos vitában az Országgyűlésben felszólaló ellenzéki képviselők észrevételeire is, amelyek egyrészt az új büntetés-végrehajtási szabályokat, másrészt a közügyektől eltiltást érintették.
A szavazásra váró törvényjavaslatnak a büntetés-végrehajtási jogterületet érintő módosítása olyan rendszerszintű változást hoz a szabadságvesztés végrehajtása területén, amely a büntetés-végrehajtási kódex megalkotásához mérhető mérföldkőnek tekinthető, és amely egy erőteljes szakmai megújulási lehetőséget teremt. Az új rendszer nem változtat a büntetéskiszabás bírói hatáskörén, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata továbbra is megmarad a büntetőítélet részeként. A végrehajtási fokozatokból kiinduló, ugyanakkor a büntetés-végrehajtási szakmai szempontoknak teret adó kategóriabesorolási és kreditrendszer alapvetően az elítélt együttműködő magatartására építő előmeneteli rendszer, ami a végrehajtási rend szigorúbb feltételeiből az enyhébb felé mozdulva, kellő motiváló erő lehet az elítélt normakövető magatartásának kialakításában és a reintegráció sikerét szolgáló tevékenységbe való aktív bevonásában, és amely nem utolsósorban erősíti az elítélt saját sorsa alakításáért való felelősségérzetét.
Az új szabályozás nem érinti a szabadságvesztés tartamát, a reintegrációs őrizet, illetve a feltételes szabadságra bocsátás feltételrendszerét, viszont kiszámíthatóbbá teszi e jogintézmények alkalmazását, hiszen az elítéltek egész büntetés-végrehajtási életútját átlátható és ellenőrizhető módon bemutató rendszert alakít ki, amely alapján megalapozottabban lehet dönteni mindezen kérdésekben is.
Sajnálatos módon a parlamenti viták fókuszában nem ez a szakmai megújhodási igény állt, hanem a közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó módosítás. E módosítás célja nem az, hogy kedvezőbb helyzetet teremtsen, hanem hogy betöltsön egy joghézagot. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy az az időtartam nem számítható be a közügyektől eltiltás tartamába, amikor az elítélt a szabadságvesztést tölti, vagyis amikor a büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre a büntetést. A módosító rendelkezés egy most is létező, a feltételes szabadság idejére kialakított megoldást vesz át. Ennek hiányában a kegyelmi elhatározás eredményeképpen, vagyis a szabadságvesztésből még végrehajtásra váró rész hosszabb időre történő felfüggesztésével a mellékbüntetés tartama a bírói döntéssel ellentétes módon meghosszabbodhatna, ami összeegyeztethetetlen a kegyelmi elhatározás jellegével és a büntetőjogi alapelvekkel.
Tisztelt Ház! A tárgyalt törvényjavaslat célja a jogrendszer fejlesztése mindhárom büntetőjogi jogterületen, de különösen a büntetés-végrehajtási területen. Ez a jogfejlesztés szükséges ahhoz, hogy a büntetőjog hatékonysága, eredményessége tovább javuljon, és a büntetés-végrehajtás területén is érdemi javulás következhessen be. Kérem, hogy amennyiben egyetértenek ezekkel a célokkal, támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a zárszó elmondására 9 perc áll majd rendelkezésére.
Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem, kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.
Megkérdezem államtitkár urat, kíváne ismételten felszólalni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Jelzi, hogy nem kíván. Így tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/5892. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.
A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!
Felszólalások: 57-60 61-65 65-69 Ülésnap adatai