Az NFFT Szakmai Egyeztető Munkabizottságának 6. online műhelyértekezletén a fenntarthatatlanságról, mint erkölcsi problémáról volt szó. A vitaindító előadást Balázs Zoltán, egyetemi tanár (Corvinus Egyetem) és Beran Ferenc, plébános, morálteológus tartotta a fejlődésről, mint normáról beszélve, felvetve többek közt, hogyan lehet erkölcsileg gondolkodni a fenntarthatóság magjáról? Mi maga a fejlődés gondolata, mi a fejlődés? Negyedik ipari forradalom alatt tényleg jobbá vált az ember? A technikai haladás valóban fejlődést jelent vagy technikai haladást? Hogyan változott az egyház véleménye a fejlődésről az elmúlt majd’ 50 évben?

A fenntarthatósági fordulat kulcsterületei közé tartoznak a különösen nagy területhasználattal és a jelentős anyagfelhasználással járó ágazatok: többek között az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az energiagazdaság.

Az NFFT legújabb tanulmányában ezúttal az építőipart helyezi górcső alá!

A „Szakértői tanulmány az építési ágazat karbon lábnyom csökkentésére” egy horizontális áttekintés, a szakpolitikai dokumentumok, szakirodalom és elérhető adatok rendszerezése és értékelése három fő témakör – a területhasználat, anyaghasználat és éghajlatváltozás mérséklése – mentén az építőipar vonatkozásában. Az tanulmány szerzője Beleznay Éva, fenntarthatósági szakértő.

Az NFFT Elnöksége a „Dunai hajóút fejlesztési program” 2. változatához készített stratégiai környezeti vizsgálati jelentés kapcsán készített állásfoglalást.

Az NFFT elismeri a tervezők törekvését a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, ugyanakkor kitér a tervezési folyamat néhány kiindulási, nem vizsgált, fenntarthatósági kockázatot jelentő részére, amit a tervezési folyamat során nem tártak fel és nem elemeztek.

Az NFFT soron következő műhelyértekezletének témája a fenntarthatósági szempontok érvényesíthetősége az EU 2021-27-es forrásainak hazai felhasználásában. A műhelyértekezletet Jakab Gábor, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ vezető kutatójának előadása indította.

Az European Climate Foundation megbízásából készült tanulmány célja, hogy a javaslatok kidolgozása érdekében, a 2021-27 időszakban a hazánkba jutó kohéziós források felhasználásánál minél jobban érvényesüljenek a fenntarthatósági kritériumok.

A vitaindító előadást Kőrösi Csaba, a KEH környezeti fenntarthatóságért felelős igazgatója és Mezősi András, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, kutató főmunkatársa tartotta.

Az online műhelyértekezleten szó volt az ágazatok jelenlegi kibocsátásáról és a 2050-re kitűzött célokról. A kibocsátáscsökkentés lehetőségei kapcsán Kőrösi Csaba kiemelete, hogy valamennyi területen a fogyasztás csökkentése mellett a technológiaváltás és a hatékonyság növelése kulcsfontosságú.