Az NFFT Elnöksége a „Dunai hajóút fejlesztési program” 2. változatához készített stratégiai környezeti vizsgálati jelentés kapcsán készített állásfoglalást.

Az NFFT elismeri a tervezők törekvését a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, ugyanakkor kitér a tervezési folyamat néhány kiindulási, nem vizsgált, fenntarthatósági kockázatot jelentő részére, amit a tervezési folyamat során nem tártak fel és nem elemeztek.

Az NFFT soron következő műhelyértekezletének témája a fenntarthatósági szempontok érvényesíthetősége az EU 2021-27-es forrásainak hazai felhasználásában. A műhelyértekezletet Jakab Gábor, a Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ vezető kutatójának előadása indította.

Az European Climate Foundation megbízásából készült tanulmány célja, hogy a javaslatok kidolgozása érdekében, a 2021-27 időszakban a hazánkba jutó kohéziós források felhasználásánál minél jobban érvényesüljenek a fenntarthatósági kritériumok.

A vitaindító előadást Kőrösi Csaba, a KEH környezeti fenntarthatóságért felelős igazgatója és Mezősi András, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, kutató főmunkatársa tartotta.

Az online műhelyértekezleten szó volt az ágazatok jelenlegi kibocsátásáról és a 2050-re kitűzött célokról. A kibocsátáscsökkentés lehetőségei kapcsán Kőrösi Csaba kiemelete, hogy valamennyi területen a fogyasztás csökkentése mellett a technológiaváltás és a hatékonyság növelése kulcsfontosságú.

Az NFFT soron következő műhelyértekezletének témája az EU helyreállítási és reziliencia eszközének (RRF) hazai tervezése volt. A vitaindító előadást dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára tartotta, teljes képet adva a Tanács tagjainak az európai források felhasználásának stratégiai erőfeszítéseiről. Mit jelent a több éves pénzügyi keret Magyarország számára? A 2021-27 időszak minden korábbinál erősebb zöld és digitális átmenetet céloz meg, ami a világgazdasági versenyképességet is segíti a régiónak.