Elfogadta az ötödik Előrehaladási jelentést az NFFT a december 7-i tanácsülésen! - NFFT
2024. május 10.
NFFT Tanácsülés
2024. április 22.
Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvény
2024. március 13.
NFFT Tanácsülés
2023. október 4 - 6.
EEAC éves konferencia
A fenntartható fejlődéshez elengedhetetlen az emberi erőforrás: megvalósulásához szükség van megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban elő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Az ember immár a közgazdasági mérések szerint is a nemzet legfontosabb erőforrásává vált.
A nemzet társadalmi erőforrásait az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és a bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a kulturális tevékenységek és a kulturális örökség alkotják. A közös történelem, a hagyományok, valamint az ezek továbbadásáért és a társadalom többi tagjáért, továbbá a jövő nemzedékekért érzett felelősség összetartó erőt képvisel, és alkalmakat teremt az együttműködésre, a nemzeti összetartozás érzésének megélésére.
A természeti erőforrások megfelelő mennyisége és minőségi állapota elengedhetetlen. A természeti erőforrások által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások a természetes es az ember által módosított ökoszisztémák által a társadalom számára biztosított közvetett és közvetlen hasznokat jelentik. Ilyen hasznok a termeléssel összefüggő szolgáltatások (pl. élelem), a természeti körfolyamatokkal kapcsolatos szabályozó szolgáltatások (pl. klimaszabályozas), a támogató szolgáltatások (pl. tápanyag-körforgás), és a kulturális szolgáltatások (pl. pihenés-feltöltődés).
A gazdasági erőforrások jelentik az alapot az adott társadalom anyagi gyarapodásához. A termelőeszközök technikai színvonala, az infrastruktúra minősége, a befektetési-hitelezési intézmények megbízhatósága nemcsak az előállított javak érteket határozzak meg, de a termelés-fogyasztás során igénybe vett természeti tőke nagyságára is hátassal vannak. Az emberi erőforrások hasznosítása és kiteljesedése szinten elképzelhetetlen gazdasági erőforrások nélkül.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2023. évi negyedik ülését két tartózkodás mellett elfogadta a 2021-2022 időszak fenntarthatósági helyzetét és folyamatait értékelő ötödik Előrehaladási jelentést. A jelentésről korábban a Szakpolitikai Egyeztető Munkabizottság tartott részeletes vitát.
Az ülésen résztvevőket immár második alkalommal tájékoztatta Dr. Raisz Anikó államtitkár (Energiaügyi Minisztérium), a Tanács társelnöke az aktuális Európai Uniós jog- és stratégiaalkotási folyamatokról.
Az ülés meghívott vendége dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, aki a zöld közbeszerzések helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről beszélt. Magyarországon a zöld közbeszerzések száma és összértéke is növekedő pályán volt 2016 óta, de a Covid-19 járvány és az orosz-ukrán háború okozta válságok jelentősen megtörték ezt a pozitív trendet. A nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárások 11,1%-a tartalmazott környezetvédelmi szempontot 2021-ben a KSH adatai szerint. A Közbeszerzési Hatóság hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelmi szempontokat érvényesítő közbeszerzések lehető legszélesebb körű elterjesztésére, mely feladatot Magyarország 2022-2027 közötti időszakra szóló zöld közbeszerzési stratégiája szerint mint zöld közbeszerzési kompetencia centrum látja el.
A Tanácsülésen sor került a második Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2025-2036) koncepciójának a vitájára. Szili Katalin, a Tanács tiszteletbeli elnöke kihangsúlyozta a nemzetközi koherencia miatt fontos, hogy a készülő Stratégia megfeleljen az SDG-nek , Farkas István társelnök pedig a helyzetelemzéseknél a globális kontextus és trendek figyelembevételét javasolta. Sipos Katalin kiemelte a rendszerszintű együttműködésláthatóvá tételének és a koncepcionális ágazatok becsatornáásának jelentősségét. A tanács több tagja kifejtette a kommunikáció és a szemléletformálás jelentőségét.
A 2013-ban elfogadott Keretstratégia és a hozzá elkészült Előrehaladási jelentések elérhetőek az NFFT honlapon.
