150 éve, 1876. január 28-án hunyt el Deák Ferenc államférfi, politikus, jogtudós, akadémikus, „a haza bölcse”.

Deák Ferenc Zala vármegyei nemesi családba született Söjtörön. A győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala vármegyében lett tiszti ügyész. 1833-tól a pozsonyi országgyűlésen Zala vármegye követe volt. Országos tekintély övezte, hamarosan a liberális ellenzék vezetőjének ismerték el. 1841 és 1843 között jelentős szerepe volt a büntetőtörvénykönyv tervezetét kidolgozó választmány munkájában.

Az 1848. március 15-i forradalmat követően a megyei közgyűlés felkérésére ismét részt vett az országgyűlés munkájában. 1848 áprilisában a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere lett, júniusban pedig az első népképviseleti országgyűlés tagjává választották. A szabadságharc után őt is hadbíróság elé idézték, de büntetés nélkül szabadon bocsátották. A Bach-korszakban a passzív ellenállás vezéralakja volt.

Megkerülhetetlen szerepe volt a kiegyezés létrehozásában: magyar részről az ő irányításával folytak a tárgyalások, melyek eredményeképpen 1867-ben törvényben rögzítették Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és az ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett.

Fotóarchívum: OGYM-FGY_032-2023-GYSZ.jpg
Deák Ferenc portréja, 1863–1865 körül

Elérhetővé vált az Országgyűlési Múzeum online fotógyűjteményében az Országház 1951 és 1990 közötti felújítási munkálatait megörökítő műszaki fotóanyag. A felvételt az Országgyűlés Hivatalának Műszaki Osztálya rendelte meg a Magyar Távirati Iroda illusztrációs szerkesztőségétől. A fotósorozat az Országház építészeti és gépészeti felújítását, illetve restaurálását dokumentálja és mutatja be 1951 és 1990 között. A fotózások az alábbi munkafázisokat érintették: előzetes állapotfelmérés, fotódokumentáció az engedélyeztetéshez, kivitelezési munkálatok, elkészült eredmények dokumentálása. Az így elkészült 1659 db műszaki fotó tárolásra az MTI Naphegy téri Fotóarchívumában maradt, de a felvételek sosem képezték a Távirati Iroda fotógyűjteményének szerves részét. Az állomány 2024-ben került át az Országgyűlési Múzeum fotó- és filmarchívumának tulajdonába.

125 éve, 1901. január 17-én kötött szerződést az Országház Végrehajtó Bizottsága Dudits Andorral a delegációs folyosó falfestményeire. A festőművész 1900–1901-ben elkészítette a Delegációs terem Koronázási kardvágás című monumentális kompozícióját, ezt követően kerülhetett sor a hat szekkó megfestésére. A képek inkább a környező miniszteri irodákhoz, illetve az egyes minisztériumokhoz kötődnek, mintsem a delegációhoz. A Törvény, a Földművelés, a Vallás, kultúra, valamint a Hadviselés, az Ipar és a Kereskedelem című képek jelenetei történelmi összefüggésben ábrázolják az egyes területeket, tágas, csúcsíves keretekbe foglaltan, építészet- és festészettörténeti utalásokkal.

Öt új gyermek- és ifjúsági kötettel jelentkezett az Országház Könyvkiadó, amelyekről már a kiadó honlapján is tájékozódhatnak. A 2025-ben indult könyvsorozatunkat, a Nagyjainkról-t tíz-tizenkét éveseknek szánjuk. A sorozat második és harmadik kötete Szent Margit és Hunyadi Mátyás életét mutatja be. Szintén a kiskamasz korosztályhoz szól Nyulász Péter mesés parlamenti kalandtörténete, a Kristálykirály titkos naplója. A nagyobbaknak az Országház+ – mert még nem hallottál mindent című füzetünket, a legkisebbeknek pedig az Országházi színező: Kívül-belül című újdonságunkat ajánljuk. Olvasóink emellett A magyar Országházról írott áttekintésünkről, valamint Kovács István Európa védőbástyái címet viselő kötetéről is többet megtudhatnak az Országház Könyvkiadó holnapján.

Megemlékezést tartottak a Barankovics István Irodaházban, névadója születésének 119. évfordulóján. Az eseményen, melyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezett, a miskolci Balázs Győző Református Gimnázium tanulói is részt vettek.

A Demokrata Néppárt egykori elnökének mellszobránál, mely a róla elnevezett országgyűlési irodaház aulájában áll, Soós Viktor Attila, a NEB tagja tartott beszédet.

Ezt követően megkoszorúzták az alkotást: az Országgyűlés elnökének koszorúját Szigeti Gábor, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatóhelyettese helyezte el. A Barankovics István Alapítvány és a Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési Képviselőcsoportja nevében dr. Urbanics Gábor hivatalvezető koszorúzott. A NEB részéről Soós Viktor Attila, valamint a Balázs Győző Református Gimnázium nevében Poczik Tünde és Debreczeni István pedagógus is koszorúval tisztelgett Barankovics István emléke előtt.

A megemlékezést követően Arató Györgynek, a NEB tudományos munkatársának előadásából a diákok megismerhették a modernkori magyar kereszténydemokrácia kiemelkedő alakjának történelmi jelentőségét.

Tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Parlamenti Ifjúsági Napot az Országházban. A Tempus Közalapítvány, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által szervezett eseményen több mint 300 magyar diák vett részt szerte az országból.

A Parlamenti Ifjúsági Nap célja, hogy a fiatalok megismerjék a demokrácia alapintézményét és a törvényhozás helyszínét, az Országházat, megtanuljanak beleszólni a velük kapcsolatos döntésekbe, a jövőben pedig aktívan részt vegyenek az őket érintő közösségi ügyek megoldásában.

A tanulók hazai és európai uniós parlamenti képviselőkkel beszélgethettek, csapatokat alkotva gondolkodhattak együtt a műhelyfoglalkozáson, bejárhatták az Országházat, és megismerkedhettek az EU ifjúsági lehetőségeivel, az Erasmus+ programmal és az Európai Szolidaritási Testülettel.

145 évvel ezelőtt, 1880. december 14-én megszületett az Országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvény. A négy paragrafusból álló, rövid, lényegre törő törvény szerint az V. kerületi Tömő téren – vagyis a későbbi Országház, illetve a mai Kossuth Lajos téren – kell felépíteni az országgyűlés két házát befogadó állandó országházat. Az új épület terve pályázat útján valósuljon meg, és azt mielőbb az országgyűlés elé kell terjeszteni jóváhagyás végett. A pályázati tervekkel kapcsolatos költségekhez pedig póthitel felvétele vált lehetővé. A törvény végrehajtásával a miniszterelnököt bízták meg. Több mint egy év előkészítő munka után tehették közzé a pályázati hirdetményt. melynek nyerteseként Steindl Imre kapott megbízást a tervek elkészítésére.

Az Országház előtt felállított, a nyírségi Ibrány városából érkezett csaknem 23 méteres ezüstfenyő a több napig tartó díszítést követően advent első vasárnapjának délutánján nyerte el teljes pompáját.

A jelenlévőket Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte. Emlékeztetett rá, hogy advent a várakozás, a vágyakozás és a remény ünnepe. "Azért reménykedünk, hogy karácsony éjszakára úgy meg tudjuk tisztítani a szívünket, hogy abba beköltözhessen az isteni szeretet fénye és békéje. Ebben az időszakban a legfontosabb, hogy próbáljunk elcsendesedni, próbáljunk a világ hívságaitól egy kicsit elkülönülni, hogy valamennyien megtaláljuk azt az utat, amelyet ez a csodálatos fa is megvilágít nekünk" - fogalmazott az alelnök.

Emlékeztetett arra is, hogy az adventi koszorú hagyománya mindössze 200 éves, mégis ez a szimbólum jelképezi legjobban az advent időszakának valódi célját és üzenetét. "Egy kör alakú koszorúról van szó, amelyen három lila és egy rózsaszín gyertya keresztet formál. A kör azt a teljességet jelképezi, amire minden ember törekszik. A keresztet formáló négy gyertya pedig arra a célra emlékeztet, amely felé az életünket irányítani kell" - mondta az Országgyűlés alelnöke.

Latorcai János tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 31 felajánlott fa közül választotta ki egy külön erre a célra felállított bizottság ezt a fát, amelyet egy 130 centiméteres, 25 kilogramm súlyú betlehemi csillag ékesít és egy 16 ezer energiatakarékos, színes LED izzókat tartalmazó, 2500 folyóméternyi fényfüzér világít meg.

Az Ország Karácsonyfájának fényeit felkapcsoló ünnepségen áldást mondott Szlama Ákos csákvári káplán, a Székesfehérvári Egyházmegye ifjúsági referense.

A rendezvényen karácsonyi énekeket előadva közreműködött a piliscsabai Páduai Szent Antal Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola gyermekkórusa.

A fa mellett helyezkedik el a Kisgyőrből érkezett betlehemi jászol, a Szent Családot megjelenítő, fából faragott, ember nagyságú figuráival.

MTI / Sajtóiroda

Kéthly Anna születésnapja alkalmából november 17-én megemlékezést tartottak a képviselőnő bronzszobránál a Széchenyi rakparton. Az eseményt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte, és a debreceni Ady Endre Gimnázium tanulói vettek részt rajta.

A szobornál Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mondott beszédet. Az Országgyűlés elnökének koszorúját Juhász Zoltán, az Országgyűlési Múzeum vezetője helyezte el. Földváryné Kiss Réka elnökasszony és Papp Viktor, a gimnázium történelem szakos tanára is koszorúval tisztelgett a szobornál.

Ezután Petrás Éva, a NEB Hivatalának tudományos kutatója tartott elődadást Kéthly Annáról a diákoknak, akik végül megtekinthették a Hősnők című dramatizált dokumentumfilmet is, mely a magyar országgyűlés első két női képviselőjének, a szociáldemokrata Kéthly Annának és a legitimista Slachta Margitnak drámai történetét mutatja be.

November 11-én átadták az Országgyűlési Könyvtár szakmai támogatásáért járó Nagy Miklós-díjat, amelyet az Országgyűlés elnöke alapított meg a könyvtár fennállásának 150. évfordulóján 2018-ban. Az elismerést azóta minden év novemberében egy-egy arra érdemesült veheti át, aki magas színvonalú szakmai munkájával kiemelkedően segíti a könyvtár tevékenységét, gyűjteményének építését vagy szakmai projektjeit.

Az idei díjazott Biczó Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bánffy Miklós Szakkönyvtárának vezetője volt.

A rendezvényen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. A kitüntetés átadása az Országgyűlési Könyvtár megalapításának napjához, november 6-hoz kapcsolódik. A díj névadója az Országgyűlési Könyvtár egykori igazgatója, Nagy Miklós, aki 1921 és 1940 között sokat tett a gyűjtemény és a tudományos tájékoztatás magas színvonaláért. 1922-ben előkészítette a kötelespéldány-törvényjavaslatot, melyet az ő megfogalmazásában terjesztett a parlament elé Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter.

150 éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno, a két világháború közötti Magyarország kiemelkedő politikusa Klebelsberg Kuno (1875–1932) 1917-től Kolozsvár, 1920-tól Sopron, 1922-től pedig Komárom országgyűlési képviselője. 1921–1922-ben belügyminiszter, 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Utóbbi tevékenységét korszakos jelentőségű oktatási reformok fémjelzik, melyeknek eredményeképp néhány év alatt több ezer vidéki iskola épült, visszaszorítva ezzel az analfabetizmust és fellendítve a kulturális életet. Minisztersége idején megreformálták a polgári iskolát és leányközépiskolát, felállították a bécsi, berlini és római magyar intézeteket. Törvénnyel biztosította a Magyar Tudományos Akadémia politikai függetlenségét, létrehozta a több közgyűjteményt tömörítő Magyar Nemzeti Gyűjteményegyetemet, népkönyvtárakat létesített, valamint nagyobb vidéki városokban nagyívű egyetemi építkezéseket indított, miközben szorosan követte a magyar tudomány fiatal tehetségeinek pályáját és segítette előrejutásukat. A Magyar Történelmi Társulat és több társadalmi és tudományos egyesület elnöke is volt. Politikusi erényeit, szakmai elkötelezettségét és óriási munkabírását egyértelmű elismerés övezte, hirtelen halála az egész közéletet megrázta.

2025. november 14. és 16. között tartják a 24. Győri Könyvszalont a Győri Nemzeti Színház épületében, melyen idén először az Országház Könyvkiadó is részt vesz.

A könyvvásár programsorozatának részeként Horváth Bence és Pelyach István, a kiadó szerkesztői mutatják be a Nagyjainkról sorozat első két darabját, a Hunyadi Jánost és a Szent Margitot, valamint a készülő Hunyadi Mátyás kötetet november 14-én 11 órától. A könyvekből Török András, a győri Révai Miklós Gimnázium diákja olvas fel részleteket. Standuknál természetesen a kiadó más kötetei is kaphatóak lesznek a könyvvásár teljes időtartama alatt.

200 éve, 1825. november 3-án Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta egy tudós társaság megalapítására.

Aznap a kerületi ülés vitájában szóba kerültek a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt közönnyel viseltető mágnások. A hallgatóság soraiban helyet foglaló ifjú gróf birtokai egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság megalapítására. Széchenyi példáját számos vagyonos ember követte, 1827-re mintegy 250 ezer forint gyűlt össze Teleki József gróf pedig családja 30 000 kötetes értékes könyvtárát engedte át, megalapozva ezzel az akadémia könyvtárát. 1826-ban az országgyűlés megtárgyalta a „Plánuma a felállítandó Magyar Tudós Társaságnak” című irományt. Az 1827. évi XI. törvénycikk arról rendelkezett, „Hogy a magyar tudós társaság vagy akadémia, az önkéntes és szabad adományok útján létesítendő alapból, Pest szabad királyi városban, mint állandó székhelyén, a lehető legrövidebb idő alatt minél előbb fölállíttassék”. Az alapítás századik évfordulóján a Nemzetgyűlés törvénybe iktatta Széchenyi István gróf emlékét (1925: XLV. törvény).

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke megkoszorúzta Tisza István egykori képviselőházi elnök, majd miniszterelnök és Návay Lajos volt képviselőházi elnök közös emléktábláját Tisza István halálának 107. évfordulóján az Országházban 2025. október 31-én.

Tisza Kálmán miniszterelnöki kinevezésének 150. évfordulóján „Homokszemre homokszemet, téglára téglát” címmel emlékkonferenciát tartottak október 29-én az Országház főrendiházi üléstermében. A tanácskozás a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány társszervezésében valósult meg.

Az emlékülést Szakály Sándor egyetemi tanár, a VERITAS főigazgatója nyitotta meg. A konferencia fővédnöke az Országgyűlés elnöke, Kövér László volt, akinek köszöntőjét Bellavics István közgyűjteményi és közművelődési igazgató tolmácsolta.

A levezető elnök szerepét Ujváry Gábor, a VERITAS főigazgató-helyettese, valamint Kozári Monika, a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott főosztályvezetője és Kárbin Ákos, a VERITAS tudományos főmunkatársa töltötte be.

A konferencia előadói voltak: Anka László, a VERITAS tudományos főmunkatársa, Császtvay Tünde, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Irodalomtudományi Kutatóintézet osztályvezetője, Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Hermann Róbert, a VERITAS intézetvezetője, Katona Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának sajtóreferense, Kincses Katalin Mária és Kovács Kálmán, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársai, valamint Stipta István, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és Szigeti István, a Miniszterelnökség kormány-főtanácsosa.